Az Alkotmánybíróság elutasította a Fidesz és a KDNP beadványait, amelyekben a 17. alkotmánymódosítás több rendelkezésének megsemmisítését kérték.

A Fidesz-frakció a döntést azzal kommentálta: „Tégláról téglára épül az önkény”. A párt szerint a „lefejezett és megfélemlített Alkotmánybíróság mai határozata az önkény felé vezető további lépések előtt nyitja meg az utat”, és ha a köztársasági elnököt személyre szabott jogalkotással el lehet távolítani, akkor „a Tisza-többség bárkivel bármit megtehet”. A Fidesz-frakció azt is közölte, hogy folytatja az ellenállást. A párt közleményében az Alkotmánybíróságot „lefejezett és megfélemlített” testületként írta le.

Magyar Péter úgy kommentálta mindezt, hogy „ez is pipa”, szerinte minden alkotmányos volt. „A pillanat, amikor a Fidesz által megválasztott alkotmánybírók elkaszálták a Fidesz minden beadványát” – tette hozzá a miniszterelnök.

A módosítás következtében Sulyok Tamás mandátuma megszűnt, a 70 éves korhatár miatt pedig Polt Péternek és további három alkotmánybírónak is távoznia kell néhány héten belül. Hende Csaba szintén a módosítás miatt került ki a testületből. A Fidesz és a KDNP szerint ezeket a rendelkezéseket meg kellett volna semmisíteni.

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor a múlt héten, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák megszüntetésével kapcsolatos panasz esetében is hasonló módon döntött. A két ügyben lényegében ugyanazokra az érvekre építettek a felek, az Alkotmánybíróság pedig mindkét esetben a hatáskörének korlátaira hivatkozott – írja a 444.

A Fidesznek lényegében csak az eljárási követelmények megsértésére volt lehetősége hivatkozni, mert az Alkotmánybíróság magát az Alaptörvényt tartalmi szempontból nem vizsgálhatja. Ezt a korlátozást a Fidesz 13 éve maga építette be az Alaptörvénybe, miután korábban több alkalommal is szembekerült a testület döntéseivel.

Az Alkotmánybíróság végül hatáskörének hiányára hivatkozva utasította el a beadványt. A testület szerint – ahogy a kekvák ügyében is – nem állapíthatja meg, hogy mi minősül Alaptörvény-módosításnak és mi nem, nem vetheti össze a módosítást az Alaptörvény hatályos szövegével, és annak tartalmát sem vizsgálhatja.

A három ügy közül Sulyok Tamás eltávolításának kérdésében volt a legmegosztottabb az Alkotmánybíróság: öt alkotmánybíró fogalmazott meg különvéleményt. Handó Tünde, Haszonicsné Ádám Mária, Horváth Attila, Juhász Miklós és Polt Péter is eltérő álláspontot rögzített, míg a másik két ügyben három-három különvélemény született. Horváth különvéleményében George Orwell 1984 című regényét idézte fel, amikor a jogállamiság és az alkotmánymódosítás kapcsolatát értékelte.

Horváth Attila különvéleményét Polt Péter írta alá Horváth akadályoztatása miatt. A cikk eredeti változatában tévesen Polt Péter véleményeként szerepelt a szöveg, holott a különvéleményt Horváth Attila fogalmazta meg, és Polt az akadályoztatása miatt írta alá.