100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
„Politikailag motivált döntés alapján rúgtak ki utolsó civil munkahelyemről” – írta Tarr Zoltán közösségi oldalán. A poszt szerint másodfokon is megnyerte a korábbi munkáltatója, a Neumann Nonprofit Közhasznú Kft. ellen indított munkajogi pert. A Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, amely szerint jogellenesen bocsátották el a 2024. április 6-i Kossuth téri demonstráción elmondott beszédét követően. A kultúráért és társadalmi kapcsolatokért felelős miniszter azt írta, hogy a demonstráción az állam és az egyház összefonódása ellen szólalt fel.
„Szakmai munkát végeztem egy szakmai munkahelyen, de úgy látszik, elképzelhetetlen, hogy valaki az államnak dolgozzon, ha nem ért egyet a kormánnyal” – mondta még tavaly áprilisban a Telexnek Tarr Zoltán a nyilvános kiállása után.
Mostani bejegyzésében azt írta, azért tartotta fontosnak a nyilvános megszólalást, mert a kegyelmi ügyben is érintett Balog Zoltán református püspök szerepét nem tisztázták. Tarr volt református vezetőként már akkor is arról beszélt, hogy a politikának nincs helye az egyházban, mert a hit nem lehet pártpolitikai eszköz.
A miniszter szerint az ügy túlmutat a saját személyén, mert sokan szenvedtek hátrányt a korábbi rendszerben azért, mert nyilvánosan kiálltak a meggyőződésük mellett. Úgy fogalmazott, a véleményszabadság mellett április 12-én az ország is kiállt, és azóta olyan Magyarország épül, ahol nem kell a lelkiismeret és a megélhetés között választani.
Posztjában azt is írta, hogy a kegyelmi ügy megmutatta, miként telepedett rá a politika az egyházra, hogyan befolyásolta az igazságszolgáltatást, valamint hogyan hagyta magára a gyermekeket a leépített gyermekvédelmi rendszerben. Hozzátette, hogy a perben megítélt egymillió forintos sérelemdíjat a gyermekvédelemmel foglalkozó Tűzcsiholó Egyesületnek ajánlja fel.













