Már nem pária a szegedi vonal: márciusra csökkentek a késések a MÁV szerint

A húsvéti időszakot megelőző, első tavaszi hónapban, márciusban a vonatok pontossága 83,6% körül alakult a MÁV havi jelentése szerint. Ezt az előző hónaphoz képest javuló menetrendszerűséget annak tulajdonítják, hogy a turisztikailag kiemelt vasútvonalakon a telet követően célzott pályás beavatkozásokat végeztek.

A szegedi vasútvonal menetrendszerűsége is sokat javult a MÁV szerint. Az állami cég ezt annak tudja be, hogy a Napfény IC-k élén a koros, Szili becenevű villanymozdonyok már csak elvétve bukkannak fel. „Helyettük kiváló gyorsítóképességű, nagyteljesítményű villanygépek közlekednek a nagyforgalmú szerelvények élén” – magyarázták.

Februárban a főbb vonalak közül még a szegedi teljesített a legrosszabbul: 71,34%-os menetrendszerűségével még az országos 83,96%-os átlagot is bőven alulmúlta. Márciusra az átlag minimálisan lecsökkent 83,6%-ra, de a szegedi vonal már 82,14%-os pontosságot ért el. Nem ütötte át most se ma küszöböt, de már nem a leginkább késő vonal.

A Szeged és Hódmezővásárhely között járó, sárgítva már kevesebb balesetet szenvedő vasútvillamosoknál 95% feletti volt a pontosság márciusban. Mint ahogy az esztergomi vasútvonalon is, ahol már hétvégente is járnak nagykapacitású motorvonatok. A dunakanyari és észak-balatoni vonalakon pedig 90% feletti lett ez az érték, közölte a vasúttársaság.

A MÁV adatai szerint a hegyeshalmi, a debreceni és a pécsi vonalon késtek legtöbbet a vonatok, közülük is elsősorban a távolsági InterCity, EuroCity szerelvények – utóbbiak nem ritkán külföldről átvett késések következtében. Mindhárom vasútvonalon jelentős pályaoldali beavatkozások várhatók idén, hogy magyar részről tovább növekedjék e közlekedési folyosók megbízhatósága, tették hozzá.

A MÁV hálózatán a 20 perc felett késő vonatok száma ismét 2,5% körül alakult, így közel 100 millió forintot fizettek ki az utasoknak. „Határozott célunk, hogy 2027-ben a havi átlag 2% alá csökkenjen” – tették hozzá. Márciusban történt, hogy a MÁV informatikai rendszerei nem tudták lekövetni az óraátállítást, így szinte minden akkor utazó visszakapta jegyének árát, amit aztán meg is tarthatott a vasúttársaság döntése szerint.