Sulyok Tamás akár meg is trollkodhatná Magyar Pétert, és jogot sem sértene vele

Sulyok Tamás a jogszabályok megsértése nélkül is befolyásolhatja a kormányalakítás menetét, mivel az államfő döntési mozgásterét több ponton nem szabályozza egyértelműen a jog – írta még a választásokat megelőzően a HVG.

A lap cikke szerint miközben az április 12-i országgyűlési választás lebonyolítását és az eredményekből következő mandátumelosztást részletes törvényi keretek rögzítik, a választás utáni kulcsfontosságú közjogi lépések jelentős része alulszabályozott. Ezekben az esetekben a döntések alapját a szokásjog, a politikai mérlegelés és az államfői megfontolás adja.

Nemrég kiderült, Sulyok Tamás egyeztetésre hívta az Országgyűlésbe jutó pártok vezetőit. A Sándor-palota közlése szerint az államfő a végleges választási eredmények ismeretében, az Alaptörvénnyel összhangban hozza meg döntéseit, és erről tájékoztatja az érintetteket és a nyilvánosságot. Ugyanakkor a jogszabályok nem rögzítik egyértelműen, hogy milyen szempontok alapján kell kormányalakítási megbízást adnia.

Jogilag egyértelműen szabályozott, hogy az államfőnek a választás után harminc napon belül – legkésőbb május 12-ig – össze kell hívnia az Országgyűlés alakuló ülését, és ezen tesz javaslatot a miniszterelnök személyére. A gyakorlat szerint ezt követően másfél-négy héten belül megválasztják a kormányfőt.

Az azonban nincs rögzítve, hogy az államfő mely pártot vagy jelöltet köteles felkérni kormányalakításra.

A gyakorlat szerint az államfő azzal a politikai erővel tárgyal, amelyik a legnagyobb eséllyel tud parlamenti többséget biztosítani, de ez nem törvényi kötelezettség. A miniszterelnök megválasztásához legalább 100 képviselő támogatása szükséges a 199 fős Országgyűlésben, ami a Tisza-kétharmaddal nem lenne gond.

Ám az államfő nem köteles jogilag a győztes párt miniszterelnök-jelöltjét felkérni miniszterelnöknek. Ha pedig a parlament nem választja meg az ő jelöltjét, tizenöt napon belül új jelölést tehet. Az Alaptörvény nem korlátozza a próbálkozások számát sem, ugyanakkor kimondja, hogy ha negyven napon belül nem sikerül miniszterelnököt választani, az államfő feloszlathatja az Országgyűlést és új választást írhat ki.

A folyamatot más eszközökkel is lehet lassítani, például a választási eredmények elleni jogorvoslatokkal vagy újraszámlálási eljárásokkal – erre azért nagy valószínűséggel nem kerül sor, tekintve a Tisza elsöprő győzelmét. Emellett a jelenlegi különleges jogrend is hatással lehet a politikai folyamatokra, amely akár az új Országgyűlés megalakulásáig fennmaradhat, írja a lap. Ám az ilyen, jogilag szabályozatlan területen folytatott politikai „játék” kockázata óriási – nem is volt rá még példa.

Az új parlament megalakulásáig egyébként a hivatalban lévő kormány ügyvezetőként működik tovább, korlátozott hatáskörrel. Ebben az időszakban nem köthet nemzetközi szerződéseket kötelező hatállyal, és rendeleteket is csak törvényi felhatalmazás alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

A szakirodalom szerint a kormányalakítás során az államfő szerepe elsősorban formális: nincs önálló politikai napirend-meghatározó hatalma, és nem tekinthető vétójátékosnak. Inkább ceremoniális szereplő, aki a pártok közötti politikai erőviszonyok alapján jár el. 

A Tisza Párt kétharmados győzelme után valószínűsíthető, hogy a kormányalakítási megbízás kérdése is hamar napirendre kerül, a köztársasági elnök vasárnap már gratulált a pártnak, bár azt nem nevezte nevén. Eközben Magyar Péter egy nemzetközi sajtótájékoztatón ismét arra szólította fel Sulyokot, hogy mondjon le, illetve minél hamarabb bízza meg a Tisza Párt vezetőjét a kormányalakítással.