Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kedden elkaszálta a magyar törvényt, amely lehetővé tette, hogy több százezer egészségügyi és államigazgatási dolgozót, köztük orvosokat és tanárokat megfigyeljenek a titkosszolgálatok.
A 2020-as jogszabály-módosítás értelmében a célszemélyeket munkahelyükön, szolgálati járművükben vagy közterületen, indoklás és konkrét gyanú nélkül is figyelemmel kísérhették. A nyomozásba akár kollégákat és ismerősöket is bevonhattak.
Szelényi Zoltán traumatológus többedmagával évekig küzdött ez ellen, miután a a jogszabály hatályát a kormány 2021-ben kiterjesztette az egészségügyi dolgozókra és más, az államigazgatásban munkát végző személyekre.
A jogi küzdelem eredményeképp a strasbourgi bíróság mostanra kimondta, hogy a szabályozás sérti az emberi jogok európai egyezményének 8. cikkét, amely a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot garantálja. A döntés értelmében a magyar kormánynak hatályon kívül kell helyeznie a jogszabály kifogásolt részét.
A 15–30 napos, úgynevezett megbízhatósági vizsgálatot eredetileg 2010-ben, rendőrök és kulcspozíciót betöltő államigazgatási dolgozók lebuktatására hozták létre. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) vagy Pintér Sándor belügyminiszter kezdeményezhetett ilyet, és az ügyészség jóváhagyásával egy emberrel szemben évente legfeljebb háromszor alkalmazhatták. A törvény nem engedélyezte a magánlakások és privát autók átkutatását, a telefonok és számítógépek lehallgatását. A titkos felvételeket három napon belül törölni kellett.
A 2020–21-es törvénymódosítás ezt vitte tovább úgy, hogy gyakorlatilag bárki az államigazgatásban ellenőrizhetővé vált, ideértve a minisztériumok, kormányhivatalok és költségvetési szervek dolgozóit, a gyermekvédelmiseket, a NAV munkatársait, a közszolgálati egyetem és az Oktatási Hivatal alkalmazottait, valamint az egészségügyi dolgozókat. Kivételt képezett az egyházi kórházak személyzete.
Szelényi ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz. Miután az elutasította a kérelmét, 2023 áprilisában Litresits András ügyvéd segítségével az EJEB-hez fordult. A bíróság az ügyet kiemelt fontosságúként kezelte, mivel a beérkező kérelmek körülbelül 95 százalékát általában elutasítják.
A statisztikák szerint 2022-ben 278 megbízhatósági vizsgálat jutott el a kontaktusig, vagyis ennyiszer próbáltak tetten érni magánszemélyeket. Az egészségügyi dolgozók esetében 45 vizsgálat történt, amelyekből mindössze két feljelentés született. Ez a 444 cikke szerint arra utal, hogy a vizsgálatok jellemzően nem konkrétan bűncselekménnyel gyanúsított személyek tesztelésére irányultak, hanem széles körű ellenőrzésként működtek.
