Telex: még a választások előtt meglehet a reptéri vasút építője

A magyar állam várhatóan január elején írja ki a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre vezető gyorsvasút megépítésére szóló koncessziót, a döntés pedig a tervek szerint akár közvetlenül a 2026-os országgyűlési választások előtt vagy után születhet meg. A Telex információi szerint a jelentkezésre egy hónap állhat rendelkezésre, majd három pályázóval indulhatnak céltárgyalások.

A potenciális érdeklődők között francia, spanyol, osztrák és török cégeket emlegetnek, és a háttérben reálisnak tartják a francia Vinci indulását is, amely részben tulajdonosa a Budapest Airportnak. A korábban felmerült kínai építés lehetősége jelenleg nem számít valószínűnek, bár teljesen nem zárható ki.

A reptéri állomás a föld alatt, négyvágányos kialakítással épülne meg, átmenő rendszerű pályaudvarként. A 100a ceglédi vasútvonalba kapcsolódna be, Budapest és Monor között teljesen új pályával, így minden, most is ezen a vonalon közlekedő vonat érintené a repteret – azaz

a Szegedre közlekedő Napfény InterCity járatok is.

A cél az, hogy ne csak belföldről, hanem a Felvidék, Erdély vagy a Vajdaság felől érkezők számára is vonzóbb legyen a budapesti repülőtér használata. 

A projekt előkészítésében részt vevő állami intézmények – köztük a Nemzetgazdasági Minisztérium, az Építési és Közlekedési Minisztérium, a HungaroControl és a HungaroMet – környezetéből származó információk szerint a fejlesztést nem veszélyeztetné egy esetleges kormányváltás. Indoklásuk szerint a reptéri gyorsvasút évtizedek óta tervezett beruházás, amely nagyvárosi alapinfrastruktúrának számít, és kezdetben nem igényelne közvetlen állami forrást.

A konstrukció politikai és szakmai vitákat is felvet. Magyar Péter korábbi megszólalásai alapján a Tisza párt egy esetleges hatalomra kerülés után felülvizsgálhatná az ilyen típusú megállapodásokat, miközben kritika az is, hogy egy várhatóan jövedelmező projektet miért nem maga az állam valósít meg, hanem miért adja koncesszióba magánszereplőknek.

Háttérbeszélgetések során ugyanakkor olyan forgatókönyv is felmerült, amelyben az állam végül kisebbségi befektetőként, 10–20 százalékos arányban beszállhatna a projektbe. Ebben az esetben az állam kizárólag pénzügyi befektető lenne, és a finanszírozás elsősorban nemzetközi magánbankokra támaszkodhatna, állami vagy kínai hitelek nélkül.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már a december 10-i kormányinfón bejelentette, hogy a reptéri gyorsvasút koncessziós formában valósulna meg. Egy lehetséges menetrend szerint, ha az építkezés 2026 közepén indulna és 2030-ra fejeződne be, a koncessziós társaság 2061-ig szedhetne bevételeket. A koncessziós társaság bevétele kizárólag az üzemeltetésből származna.

A pálya jogilag az átadás után is az állam tulajdonában maradna, de a magáncég pályahasználati díjat szedhetne a MÁV-tól, valamint jogosult lenne az úgynevezett „platform fee”-re. Ez az emelt jegyár a jelenlegi elképzelések szerint körülbelül 4000 forint lenne, amelyet azok fizetnének, akik a vasúton keresztül belépnek a repülőtér területére. A beléptetés a reptéri állomáson külön ellenőrzéshez lenne kötve: az utasok bármikor dönthetnek úgy, hogy leszállnak a reptérnél, de a terminál területére csak az extra jegy lecsippantásával juthatnának be, hasonlóan több nyugat-európai reptér gyakorlatához.