Az MVM egyik leányvállalata 7,86 milliárd forintos szerződést kötött geotermikus fúrási és kúttesztelési munkákra, amelyeket a következő három évben végeznek el az Alföld több térségében. A közbeszerzésre a korábbi tervekkel ellentétben végül csak egyetlen ajánlat érkezett, és azt is egy állami tulajdonú vállalat nyújtotta be, vette észre a G7.
A megbízást elnyerő cég két éve került az állam tulajdonába, kifejezetten azzal a céllal, hogy erősítse az állami szerepvállalást „a geotermikus energia kutatásának, kitermelésének, illetve kinyerésének a területén”. A dokumentum szerint a projekt célja olyan erőművek létrehozása, amelyek geotermikus forrásból állítanak elő villamos energiát, csökkentve ezzel a külső energiafüggőséget és a fosszilis energiahordozók égetéséből származó szén-dioxid-kibocsátást.
A kiírás szerint a kutatási terület nagysága meghaladja a 175 négyzetkilométert, így a munkák nemcsak Kiskunhalas, hanem több környező település térségét is érintik. A projektbe bevont területek között szerepel Harkakötöny, Kiskunmajsa, Zsana, Balotaszállás, Kisszállás, valamint
a Csongrád–Csanád vármegyei Pusztamérges közigazgatási határa.
A programot a Komm Hull Villamosenergia Kereskedő Kft. irányítja, amely Kiskunhalas térségére érvényes geotermikus kutatási engedéllyel rendelkezik. A most megkötött szerződés keretében ezen a területen tervezik a geotermikus mélyfúrások kivitelezését, amelyek közül az első kutatófúrás legfeljebb 3500 méteres mélységig készül el, úgynevezett kulcsrakész díjazással.
A lap cikke megjegyzi, a geotermikus energia szerepe egyre hangsúlyosabb a hazai energiastratégiában, amely hosszú távon is növelné a földhő részarányát a magyar energiafelhasználásban. A Nemzeti Energiastratégiában és a tavaly elkészült Földhő Hasznosítási Koncepcióban is szerepel a geotermikus kapacitások bővítése.
A koncepció szerint a geotermikus energia jelenlegi, 6,4 petajoule-os éves felhasználását 2026-ra 8 petajoule-ra, 2030-ra pedig 12–13 petajoule-ra növelnék. A célok alapján 2030-ra a geotermia aránya a teljes hőtermelésen belül 12 százalékra, 2035-re pedig 25–30 százalékra emelkedhet.
A tervezett bővítés 2030-ig évente 500–700 millió köbméter, 2035-ig összesen 1–1,2 milliárd köbméter földgáz kiváltását teheti lehetővé. A szakmai szervezetek ugyanakkor korábban kifogásolták, hogy a geotermikus stratégiák előkészítése során a kormányzat nem támaszkodott a véleményükre, és több konkrét vállalás is kikerült a végleges dokumentumokból.
A közbeszerzés eredménye sem bíztató, mivel az eredeti tervek szerint három ajánlattevővel kötöttek volna keretszerződést, ehhez képest végül csak egy pályázat futott be. A munkát elnyerő Rotaqua Kft.-t 2023 végén vásárolta meg a nemzeti vagyonkezelő, a cég pedig több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a mélyfúrási projektek terén, jogelődje az ötvenes évek óta folytatott kutatásokat a hazai uránbányászathoz kapcsolódóan.
