Nő az autóhasználat Magyarországon, az Alföld viszont továbbra is kerékpáros nagyhatalom

A magyar felnőttek egyre nagyobb arányban autóval járnak munkába, miközben az Alföld városaiban a kerékpározás megőrizte kiemelkedő szerepét – derül ki Gertheis Antal közgazdász, a Mobilissimus ügyvezetője Másfélfokon megjelent cikkéből.

A Mobilissimus a 2022-es népszámlálás közlekedési adatait feldolgozva készített elemzést, amely egyszerre mutatja az autóhasználat növekedését, a budapesti kombinált közlekedést és az Alföld kerékpáros hagyományát.

A népszámlálás szerint a felnőttek 41 százaléka autóval, 21 százaléka közösségi közlekedéssel, 10–10 százaléka gyalog vagy kerékpárral jár dolgozni vagy iskolába. Erős regionális különbségek figyelhetők meg:

az Alföld városaiban, például Hódmezővásárhelyen, Makón és Karcagon a kerékpár a leggyakoribb,

Budapesten a tömegközlekedés dominál, míg egyes dunántúli és észak-magyarországi kistelepüléseken a gyaloglás vagy a közösségi közlekedés a jellemző.

A diákok közlekedése eltér a felnőttekétől: az iskolások mindössze ötöde utazik autóval, miközben 30 százalékuk tömegközlekedéssel, 20 százalékuk pedig gyalog éri el az oktatási intézményeket. A mobilitásválasztást jelentősen befolyásolja, hogy valaki településen belül vagy más településre ingázik, mivel a hosszabb távok más közlekedési lehetőségeket igényelnek.

Az összehasonlítás a 2011-es adatokkal azt mutatja, hogy az autóhasználat tíz év alatt 35-ről 46 százalékra emelkedett, míg a kombinált utazások aránya változatlan maradt. „A kombinált utazások arányának stabilitása – elsősorban a budapesti agglomerációban – arra utal, hogy a nagyvárosi térségekben, ahol a zsúfolt központban korlátozott a hely és az autóforgalom növekedése már fizikai határokba ütközik, a sűrű és jól szervezett elővárosi vasúti szolgáltatás versenyképes alternatívát kínálhat” – írja Gertheis Antal.

A szakértő szerint a jövedelmek növekedése és az úthálózat fejlesztése ösztönzi az autóhasználatot, ami egyéni szinten a mobilitást növeli, ugyanakkor közlekedéspolitikai késlekedés esetén torlódások és parkolási problémák alakulhatnak ki.

A Mobilissimus kiemeli, hogy a nagyvárosokban a parkoláspolitika és a forgalomszabályozás mellett a közösségi közlekedés fejlesztése mérsékelheti az autóhasználat növekedését, míg kisebb településeken az igényvezérelt és rugalmas rendszerek biztosíthatják az alapvető elérhetőséget. Albertirsán például naponta mintegy négyszázan váltanak bicikliről vonatra.

Az Alföldön a kerékpározás európai szinten is kiemelkedő: Hódmezővásárhelyen, Makón, Szentesen és Karcagon a bicikli a leggyakoribb munkába és iskolába járási eszköz.

A munkahelyek és oktatási intézmények elhelyezkedése, környezete, valamint ösztönzői szintén alakítják a közlekedési módválasztást. A tudatos mobilitástervezés és a gyakorlatban megvalósuló kezdeményezések, például iskolautca-, bicibusz- vagy lábbusz-programok, elősegíthetik a kívánt szokások fenntartását.

 „Könnyebb megőrizni a meglévő szokásokat, mint később újra felépíteni őket” – fogalmazott Gertheis Antal.