Hvg: A bevásárlóközpontokat is kinyírná a plázastop szigorításával Lázár minisztériuma

Csak külön kormányzati engedéllyel lehetne a jövőben nemcsak építeni, hanem megvásárolni vagy bérbe venni közepes és nagyobb méretű kereskedelmi ingatlanokat, amennyiben a „plázastop” rendelet tervezett szigorítását bevezetik. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) indoklása szerint csak egyértelműsítésről van szó, a kereskedők viszont nem értik, mi szükség van erre.

A szigorítás az Építési és Közlekedési Minisztérium által társadalmi egyeztetésre bocsátott módosítás része. Eszerint bármilyen kereskedelmi célú ingatlan, például bevásárlóközpont, csak kormányzati jóváhagyással adható bérbe, amennyiben az adott üzlethelyiség 400 négyzetméternél nagyobb. Ez minden egyes új bérlő esetén új, úgynevezett rendeltetésmódosítási engedély beszerzését tenné kötelezővé, vette észre a hvg.hu.

Ez a szabályozás jelentős hatással lenne a már működő kereskedelmi ingatlanokra is. A bérleti szerződések rendszeres megújítása, illetve a bérlők cserélődése a bevásárlóközpontok esetében gyakori, így minden váltás esetén új engedélyre volna szükség. Ez az állandó adminisztratív kényszer bizonytalanságot okoz, amely a befektetők szemében kockázatot jelent, a kockázat pedig leértékeli az ingatlanokat.

A bizonytalan kilátások a még el sem készült projektekre is kihatnak. A piac szereplői úgy vélik, ilyen körülmények között alig akadna beruházó, aki kereskedelmi fejlesztésbe fogna. A módosítás a teljes kereskedelmiingatlan-piacot visszavetné. Többen úgy vélik, a szabályozás mögötti cél valójában az lehet, hogy a kormány teljes ellenőrzés alá vonja a szektort. Egyes piaci szereplők szerint a beruházások csak olyan szereplők számára lennének kivitelezhetők, akik biztosítani tudják, hogy bérlőik megszerzik a szükséges engedélyeket.

A minisztérium nem közölt részletes indoklást a tervezett változtatásokhoz a dokumentumban. Az egyetlen érv, amely szerint „tovább kell egyértelműsíteni azokat az esetköröket, amikor rendeltetésmódosítási engedélyt kell kérni”, nem tekinthető érdemi magyarázatnak a lap szerint. A Telexnek az ÉKM a tervezet indoklásaként a következőket írta:

• az eredeti szabályozás bevezetését az indokolta, hogy ezek az üzletek a legkülönfélébb hatásokat gyakorolják a vonzáskörzetükre, amelyeket mérlegelni kell még az előtt, hogy az adott kereskedelmi egység építése vagy kialakítása elkezdődne;
• az elmúlt években azonban szerintük sokszor merült fel, hogy az érintett ingatlanok átruházásával, értékesítésével, használatba adásával, vagy leválasztásával próbálták megkerülni a szabályozást;
• miközben, ha az új tulajdonos vagy használó is kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, akkor ugyanúgy meg kell vizsgálni, hogy az új helyzet milyen hatást gyakorol a vonzáskörzetre – azaz a módosítás lényege szerintük a meglévő jogszabályok céljának védelme és érvényesítése.

A plázastop szabályozása 2012 óta van érvényben. Kezdetben 300, később 400 négyzetméteres mérethatár felett korlátozták a nagyobb üzlethelyiségek építését. Az új módosítás azonban nemcsak az építést, hanem a tulajdonjog átruházását és a bérbeadást is kormányzati engedélyhez kötné.