Polt Péter az Alkotmánybíróság új elnöke, Nagy Gábor Bálint lett a legfőbb ügyész

A Parlament titkos szavazáson megválasztotta Polt Pétert az Alkotmánybíróság elnökének, Kozma Ákost az Alkotmánybíróság tagjának, valamint Nagy Gábor Bálintot legfőbb ügyésznek – írja a 444. Mindhárman 134 szavazatot kaptak, majd esküt tettek, végül kormánypárti politikusok és a köztársasági elnök is gratulált nekik.

Polt Pétert május 20-án választották meg 12 évre alkotmánybírónak, az elnöki megbízatása is eddig tart, ha korábban le nem mond. Megválasztása az utolsó pillanatban történt, mivel szeptember 6-án tölti be a 70. életévét, amely felett már nem lehet alkotmánybírónak választani a törvény értelmében.

Polt Péter legfőbb ügyészi tevékenységét számos bírálat érte az elmúlt években, mivel intézkedései, illetve azok elmaradása több, a Fideszt érintő korrupciógyanús ügyet is érintettek, mint például a trafikügy vagy az Elios-ügy. Polt korábban a Fidesz tagja is volt.

Nagy Gábor Bálint kilencéves mandátummal lett legfőbb ügyész. Megbízatása addig tart, amíg a Parlament nem választ helyette új legfőbb ügyészt kétharmados többséggel. 

Kozmát 2019-ben nevezték ki az alapvető jogok biztosának, előtte a Független Rendészeti Panasztestület elnökhelyettese volt. Ombudsmani tevékenységét több kritika is érte az elmúlt években.

A Demokratikus Koalíció (DK) előzetesen jelezte, hogy nem vesz részt a szavazásban, és nem veszi fel a szavazólapot, míg más ellenzéki képviselők eltérő módon tiltakoztak. Két érvénytelen szavazat is érkezett Polt esetében. Az MSZP képviselői sem vettek részt a szavazáson. A Parlamentből kitiltott Hadházy Ákos egy külön helyiségben szavazott, majd trágár kifejezéssel kommentálta a történteket.

Tordai Bence szintén bírálta a döntést, ám visszafogottabb hangnemben fogalmazott, kijelentve: „alkalmatlan és méltatlan” Polt az Alkotmánybíróság elnöki pozíciójára. Az MSZP is távol maradt a voksolástól, így a kormánypártok szavazataival választották meg az új elnököt.

Gulyás Gergely korábban elutasította azt az értelmezést, miszerint Polt elfogult lenne a Fideszhez való kötődése miatt. Szerinte a kritika nem méltányos, hiszen a rendszerváltás előtt szolgáló ügyészek, például Györgyi Kálmán vagy Kovács Tamás is párttagok voltak, mégsem merült fel velük szemben hasonló kifogás.

Polt Péter a bizottsági meghallgatásán úgy fogalmazott: „Mindig is érdekelt az alkotmányjog, elsősorban az alkotmányos identitás, a hatalmi ágak megosztása, a szuverenitás.” Pályafutása 1994-ben fideszes képviselőjelöltként indult, majd 2000-ben lett legfőbb ügyész, először az első Orbán-kormány idején. 2010-ben, a Fidesz kétharmados győzelme után ismét kinevezték.