Tömeges bezárásoktól tartanak a gyógyszerészek, ha a patikákban is árplafon jön

Ha a nemzetgazdasági miniszter valóban ár- vagy árrésszabályozást vezet be a vény nélkül kapható készítményekre, az több száz kispatika bezárását is eredményezheti – ezt egy gyógyszerpiaci elemző nyilatkozta a Népszavának Nagy Márton minapi Facebook-posztja kapcsán, amelyben a nemzetgazdasági miniszter Greskovits Dáviddal, a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) elnökével látható közös fotón. A bejegyzés szerint a találkozón a nem támogatott gyógyszerek árának jelentős emelkedéséről egyeztettek.

Annak ellenére, hogy egyelőre nem ismert, hogyan kívánja a miniszter csökkenteni a gyógyszerek árrését, számos találgatás látott napvilágot. A lap több gyógyszerpiaci szereplőt, köztük gyógyszerészeket is megkérdezett, kaptak-e hivatalos tájékoztatást, azonban senki nem tudott konkrétumot mondani arról, hogy pontosan mire utalt a miniszter a közösségi bejegyzésében.

Egy szakmai Facebook-csoportban már olyan vélekedések is megjelentek, hogy a patikai árrést legfeljebb 15 százalékban állapítanák meg. Voltak, akik attól tartanak, hogy a jelenleg szabadáras termékekre is ársapkát vezethetnek be, ami a gazdasági ellehetetlenüléshez és patikabezárásokhoz vezethet. Mások azt próbálták meghatározni, mely termékcsoportokat érintheti az intézkedés.

A patikusok aggodalmát tovább fokozza, hogy Nagy Márton a múlt hét végén egy másik bejegyzésben újabb árkorlátozó lépések bejelentését helyezte kilátásba a hét elejére. Az ígért bejelentés azonban azóta sem történt meg, azon kívül, hogy közös fotót posztoltak a MAGYOSZ elnökével.

A magyarországi gyógyszertárak bruttó árbevétele tavaly megközelítette az 1200 milliárd forintot. Ennek körülbelül 60 százaléka származott támogatott készítmények eladásából, míg 40 százalék a szabadáras termékek, köztük az OTC gyógyszerek és étrendkiegészítők forgalmazásából.

A közfinanszírozott készítmények esetében a patikák árrése 2007 óta változatlan, így az időközben jelentkező költségnövekedéseket sem tudták beépíteni áraikba. Ezzel szemben a nem támogatott termékek – például étrendkiegészítők vagy kozmetikumok – árazása szabadon történik, vagyis a gyógyszerész annyiért adhatja azokat, amennyit a betegek az adott helyen még hajlandók megfizetni.

Ma egy átlagos vény nélkül kapható gyógyszerért a vásárlók körülbelül ötezer forintot fizetnek, míg öt évvel ezelőtt ugyanez az összeg ennél jóval alacsonyabb volt. A támogatott készítményekből származó bevétel 2020 és 2024 között 56 százalékkal nőtt, míg a szabadárasoké 118 százalékkal. A költségek növekedéséhez hozzájárult az is, hogy a kormány többféle különadót vetett ki a támogatott szerekre, így a gyógyszerpiaci szereplők a megnövekedett költségeket igyekeztek a szabadpiaci termékeken keresztül kompenzálni.