Április 22-én, a Föld napján került az Országgyűlés elé az igazságügyi miniszter 258 paragrafusból álló törvénycsomagja, amely többek között a természetes erdők tarvágását könnyítené meg, csökkentené a természetvédelmi hatóságok jogköreit, és veszélybe sodorna védett, sőt Natura 2000-es területeket is.
A salátatörvény célja hivatalosan az, hogy a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva hozott ideiglenes kormányrendeletek egy részét beemelje a rendes jogrendbe. A természetvédők szerint azonban a tervezet ennél jóval tovább megy: olyan módosításokat is tartalmaz, amelyek korábban még a veszélyhelyzeti szabályozásban sem szerepeltek.
A természetvédelmi szervezetek szerint a javaslat egyik központi eleme a hírhedt „tűzifarendelet” egyes rendelkezéseinek törvénybe emelése. Az eredeti, 2022-es rendelet óriási társadalmi tiltakozást váltott ki, és végül az agrárminiszter utasításban korlátozta annak végrehajtását az állami erdőkben. Most azonban ezek a szabályok visszatérhetnek – immár korlátozások nélkül.
Az Alkotmánybíróság korábban már megsemmisítette a rendelet egyik kulcspontját, mondván, még különleges jogrend idején sem lehet figyelmen kívül hagyni a természetvédelmi előírásokat. A mostani törvényjavaslat azonban ezzel ellentétes irányba mozdulna el. A tervezet nemcsak a tarvágást könnyítené meg, de azt is lehetővé tenné, hogy a természetvédelmi hatóság ne dönthesse el, egy adott tevékenység károsítja-e a védett területet. Emellett a fakitermelések bejelentési határidejét is lerövidítenék, tovább csökkentve a szakmai kontroll lehetőségét.
A WWF Magyarország, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), valamint a Magyar Természetvédők Szövetsége is határozottan tiltakozik a tervezett változtatások ellen. A szervezetek szerint az előterjesztés különösen káros lehet a természetes erdők megmaradt foltjaira, köztük olyan, turisztikailag és ökológiailag is kiemelkedő fontosságú területekre, mint a Budai-hegység vagy a Börzsöny.
A három legnagyobb hazai természetvédelmi civil szervezet közös levélben fordult a miniszterelnökhöz és az érintett tárcavezetőkhöz, hogy vonják vissza a törvényjavaslat természetkárosító elemeit.

Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder