Rengeteg rendeletből törvényt csinálna a kormány, így nem kellene a különleges jogrend hatályosságukhoz

Termőre fordítaná a három éve tartó háborús veszélyhelyzet alatt meghozott rendeleteket a kormány: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden késő este egy 137 oldalas törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, amely „az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről” szól. A javaslat lényege, hogy számos, eddig csak rendeletként létező szabályt törvénybe emelnének, így azok akkor is hatályban maradhatnának, ha a különleges jogrend megszűnik.

A magyar kormány 2022 májusa óta az Alaptörvény szerinti háborús veszélyhelyzetet fenntartva rendeleti úton kormányoz. Ennek lehetőségét a parlamenti kétharmaddal élve újra és újra meghosszabbították, legutóbb április elején, amikor november végéig biztosították a jogi keretet. A mostani törvényjavaslat indoklása szerint ugyanakkor a kormány arra számít, hogy „valószínűvé válik egy orosz–ukrán tűzszünet”, ami formálisan is megkérdőjelezné a veszélyhelyzet fenntartásának jogalapját, és az e jogcímen meghozott rendeletek automatikusan hatályukat veszítenék.

A Telex összefoglalója szerint a javaslat ezért több intézkedést emelne törvényi szintre, köztük az alábbiakat:

• Menekültügy: A menedékjogi kérelmeket továbbra is kizárólag a szerb és ukrán határnál lévő magyar nagykövetségeken lehetne beadni, a külügyminiszter dönthetne az érintett képviseletekről. Az Ukrajnából érkezők egyszerűsített módon férhetnének hozzá egyes társadalombiztosítási ellátásokhoz 2026 végéig.
• Árfigyelés és fogyasztóvédelem: Törvénybe foglalnák az árfigyelő rendszert, amely eddig rendeleti szinten működött. Megmaradna az is, hogy a boltoknak fel kell tüntetniük, ha egy termék kiszerelése csökkent.
• Taxis piac szabályozása: A fővárosi liberalizációs törekvésekkel szemben 2026 végéig fenntartanák a hatósági áras rendszert.
• Társasházi napelemes rendszerek: A telepítést megkönnyítő szabályozás a továbbiakban is érvényben maradna.

Különösen vitatott pontja a javaslatnak, hogy harminc évre titkosítanák a veszélyhelyzetek – így például a Covid-járvány alatti – döntéshozatali jegyzőkönyveit és indoklásait. Ez azt jelentené, hogy sem a szakmai, sem a közvélemény nem ismerheti meg hosszú évtizedekig azokat a dokumentumokat, amelyek alapján például az operatív törzs intézkedett a járvány alatt.

A törvény részeként szabályoznák a külföldi embercsempészek reintegrációs őrizetbe helyezését is. Ennek értelmében, ha a kitoloncolás feltételei fennállnak, az elítélt a büntetése hátralévő részét ilyen formában töltené le, és 72 órán belül el kellene hagynia az országot. Idén február végéig már mintegy 2500 embercsempészt engedtek ki így a magyar börtönökből.

Emellett a kormány honvédelmi és katonai célú beruházások ügyében is hosszú távra tervez: az olyan projektek, mint például a Déli Körvasút, kiemelt nemzetbiztonsági beruházásként kezelve, az önkormányzatok megkerülésével is megvalósíthatók maradnának. A törvénytervezet értelmében Magyarország az Európai Unió Bíróságának ítéletét – amely 200 millió eurós büntetést rótt ki a jogsértő menekültügyi szabályozás miatt – saját hatáskörben hajtaná végre, további egyeztetés nélkül.