100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 661 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 455 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 9,3, a nettó átlagkereset 9,1, a reálkereset pedig mindössze 3,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A bruttó kereset mediánértéke 533 600, a nettó kereset mediánértéke 370 700 forintot ért el, 8,5, illetve 8,8 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit. Februárban rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 632 500 forintra becsülhető, ami 9,4 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 439 800 forintot ért el, ami 9,3 százalékos emelkedés.
Ami a fenti adatokból látványos, hogy miközben októberben még 9,4 százalékkal nőttek a nettó reálkeresetek,
februárra ez az ütem 3,5 százalékra zuhant vissza.
Vagyis ennyire lecsökkent a fizetésemelések valódi értékének növekedése. A Telex cikke szerint a csökkenés mögött két tényező áll: egyrészt lassult a bruttó bérek emelkedése (februárban 9,3 százalékos volt, szemben az októberi 12,9-cel), másrészt év elején újra erőre kapott az infláció.
A kormány februárban és márciusban árstopokkal – például kiskereskedelmi árrésplafonnal – próbálta megfékezni az áremelkedéseket. Ennek hatására márciusban az infláció nem nőtt tovább, de így is 7 százalékon maradt, ami továbbra is alacsony reálbér-növekedést eredményezhet.













