Magyarországon a politikai és gazdasági diskurzusban a külföldi tőkebefektetések, különösen a gigaberuházások jelentőségét gyakran hangsúlyozzák. Azonban az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy ezeknek a beruházásoknak a hosszú távú gazdasági hatásai korlátozottak lehetnek, különösen, ha az összeszerelésre fókuszáló tevékenységek dominálnak, írta Bod Péter Ákos a Portfolión.

A Corvinus professzora elemzésében arról írt, hogy a tőkeimporttal megvalósuló beruházások általában megjelennek a GDP-statisztikákban, azonban a nemzeti jövedelem (GNI) tekintetében kisebb mértékű a hozzájárulásuk. Ennek egyik oka, hogy a keletkező profit döntő része külföldi tőketulajdonosokhoz kerül, akik azt többnyire kiviszik az országból. Ez a gyakorlat nem járul hozzá a hazai fogyasztás növekedéséhez, és korlátozza a társadalmi jólét bővülését. „Mi a lényegesebb, ha Magyarországon több érték teremtődik, vagy ha a magyarok több értéket teremtenek?”

Ráadásul a modern, ázsiai hátterű cégek – például a kínai és koreai autóipari és akkumulátorgyártók – olyan üzleti modelleket alkalmaznak, amelyekben a helyi hozzáadott érték aránya (local content) alacsony. A gyártási láncokban a legnagyobb értékű szegmensek – például a kutatás-fejlesztés vagy a szellemi tulajdon előállítása – többnyire nem Magyarországon történnek, így a gazdaság fejlődése kevésbé fenntartható.

MNB: Jelentősen nő a GDP

Eközben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég kiadott Inflációs jelentésében az áll, hogy a magyar gazdaság jelentős növekedési potenciállal indul neki 2025-nek, három kulcsfontosságú beruházásnak köszönhetően: a debreceni BMW-, a CATL- és a szegedi BYD-gyárak mind megkezdik termelésüket. Az évek óta előkészített projektek együttesen komoly lökést adhatnak a GDP-nek és a foglalkoztatottságnak, írják.

Azt az MNB is elismeri a jelentésben, hogy a beruházások gazdasági hatásainak egy része kevésbé lesz érezhető a lakosság mindennapjaiban, mivel a megtermelt hozzáadott érték jelentős része – tőkejövedelem formájában – a külföldi tulajdonosokhoz kerül. Emellett a bérek egy része sem magyar dolgozókat fog gazdagítani, különösen az esetleges külföldi munkavállalók jelenléte miatt.

A három gigagyár termelésbe állása 2025-ben várhatóan 0,6 százalékponttal növeli a GDP-t, 2026-ban pedig már 0,8 százalékponttal. A növekedési hatás 2030-ra fokozatosan csökken, de még akkor is 0,1 százalékponttal emelheti a GDP-t, véli az MNB. A három üzem hosszú távon is jelentős részét adhatja a gazdaság teljesítményének:

2030-ban a BMW, CATL és BYD gyárak önmagukban a GDP 1,4 százalékát állíthatják elő, míg a beszállítói hálózat további 0,9 százalékkal járulhat hozzá.

A BMW gyárban az évi 150 ezer autós kapacitást csak fokozatosan érik el, a piaci kereslettől és a felfutási szakasztól függően. A CATL már 2024-ben megkezdte a modulgyártást, és 2025 közepére akár ezer dolgozót is foglalkoztathat. A szegedi BYD pedig évi 300 ezer autó gyártását tervezi a csúcson, jelenleg gőzerővel zajlik a munkaerő toborzása. 2025-ben várhatóan 7300 új munkahelyet teremtenek a gyárak, és ahogy a termelés fokozatosan felfut, ez a szám évről évre nőhet. Az előrejelzések szerint 2026-ban már több mint 15 ezren, 2029-re pedig akár 24 ezren dolgozhatnak majd ezekben az üzemekben az MNB szerint.

Helyi cégektől szívják el a munkaerőt

Bod Péter Ákos viszont úgy véli, bár a gigaberuházások jelentős munkaerőigényt generálnak, ez a helyi munkaerőpiacon feszültségeket is okozhat. Az új cégek gyakran a meglévő vállalatoktól vonják el a munkavállalókat, vagy határon túlról toboroznak, ami tovább növeli a társadalmi és gazdasági kihívásokat. Emellett a gigagyárak közműigényeinek kielégítése is komoly terhet róhat a helyi infrastruktúrára.

A szakember szerint Magyarország gazdasági szerkezete továbbra is kettős: míg a GDP/fő mutató az uniós átlaghoz közeledik, a nemzeti jövedelem és a családok fogyasztása ennél lassabban növekszik. A gazdaság dualitása – amelyben a multinacionális vállalatok és a helyi gazdaság közötti különbségek tartósak – jelentős akadálya a fenntartható fejlődésnek és a társadalmi jólét növelésének, véli Bod Péter Ákos.

Ahhoz, hogy Magyarország hosszú távon versenyképes maradjon, nem pusztán a termelés növelésére van szükség. A gazdasági stratégia fókuszát a termelési láncok magasabb hozzáadott értékű szegmenseire kell helyezni. Ez magában foglalja a kutatás-fejlesztés, az innováció és a speciális szaktudást igénylő tevékenységek integrálását a helyi gazdaságba, fogalmazott a Portfolio podcastjében a Corvinus professzora.

Jön föl a BYD, a Tesla eladásai estek

A legfrissebb, év végi jelentések szerint a Tesla 2024-ben 1,1 százalékos csökkenést könyvelhetett el éves eladásaiban, mindössze 1,79 millió járművet szállítva le.

Ez az első alkalom 2014 óta, hogy Elon Musk cége éves szinten visszaesést jelentett,

annak ellenére, hogy különböző kedvezményekkel próbálták ösztönözni a vásárlókat. Az eredmények különösen azért csalódást keltőek, mert a cég korábban enyhe növekedést prognosztizált.

Az Egyesült Államokban a kereslet csökkenését a piaci telítettség és a Tesla Cybertruck iránti vártnál alacsonyabb érdeklődés magyarázza. Európában még jelentősebb, 24 százalékos visszaesést tapasztaltak az eladásokban. Ennek következtében a Skoda Enyaq felülmúlta a Tesla Model Y-t a kereslet tekintetében, ami a márka számára figyelmeztető jel. Kínában ezzel szemben a Tesla sikeresebb évet zárt, 657 ezer járművet értékesítve, ami 8,8 százalékos növekedést jelent a 2023-as adatokhoz képest. Ez azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza a globális eladások visszaesését.

A Tesla visszaesésével szemben a kínai BYD 2024-ben kiemelkedő eredményeket ért el, több mint 4,2 millió járművet értékesítve. Ez 41,3 százalékos növekedés a 2023-as eladásokhoz képest, amelyből 1,76 millió teljesen elektromos autó volt, 12 százalékos emelkedést mutatva. A BYD külföldi eladásai ugyan továbbra is a teljes értékesítés kevesebb mint tíz százalékát teszik ki, de dinamikusan nőnek: a Kínán kívül eladott 417 ezer autó 71,9 százalékos bővülést jelent az előző évhez képest. Ez a növekedés jelzi az ázsiai gyártó ambícióit a nemzetközi piacokon.