Az Európai Bizottság hétfői határozata szerint nem oldja meg az összeférhetetlenségi kockázatokat a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (kekvák) szóló törvény magyar módosítása, vette észre a Telex. A Bizottság ezért fenntartja a korábban elrendelt szankciókat, amelyek miatt ezek az alapítványok és az általuk fenntartott intézmények nem kaphatnak új uniós támogatásokat.

Bár a kormány októberben benyújtott egy módosítást, amelyet novemberben elfogadtak, az Európai Bizottság szerint ez nem elegendő. Piotr Serafin költségvetési biztos szerint a javasolt változtatások nem felelnek meg az elvárásaiknak, és a szankciók feloldásához konkrét, végrehajtott intézkedések szükségesek. A Telex szerint az uniós testülettől már a jogszabály elfogadása után jelezték, láttak korábbi tervezeteket, és „ezekről mindig elmondtuk, hogy nem elegendőek”. A kormány maga is elismerte, hogy a módosítás csak egy tavaly novemberi, saját álláspontja, mégis ezt küldte be értékelésre.

A feltételességi eljárás részeként Magyarország 17 feltételt kellene teljesítsen ahhoz, hogy hozzájusson a befagyasztott 6,3 milliárd eurós támogatáshoz. Ha ez nem történik meg, év végén több mint 400 milliárd forint támogatás végleg elvész. A kormány ennek ellenére csak a kekvás módosítások értékelését kérte, a teljes csomaghoz szükséges intézkedésekről nem nyújtott be tájékoztatást.

A kekvák, amelyek mögött többek között a modellváltó egyetemek és olyan szervezetek állnak, mint az MCC vagy a Mol-Új Európa Alapítvány, már eddig is jelentős károkat szenvedtek el a tiltás miatt. Az intézkedés érinti a Horizont Európa kutatási programokat és az Erasmus+ mobilitási lehetőségeket is. A magyar kormány ugyan elindított saját finanszírozású programokat, de ezek nem tudják teljes mértékben helyettesíteni az uniós forrásokat.

Orbán Viktor miniszterelnök korábban 2026 utáni problémákról beszélt az uniós támogatások kapcsán, pedig a veszteség már a következő két évben súlyosbodhat.