Tizennegyedjére is módosulhat az Alaptörvény egy, a Telex birtokába került dokumentum szerint, amelyet a tervek szerint nem a kormány, hanem az igazságügyi bizottság nyújt majd be az Országgyűlésnek.

Ha a módosítás január 1-jén hatályba lép, akkor a jövőben a legfőbb ügyészt nem kizárólag az ügyészek közül választhatja meg az Országgyűlés. Az indoklásban szerint a rendszerváltás óta a legfőbb ügyészi tisztséget betöltő három személyből – Györgyi Kálmán, Polt Péter, Kovács Tamás – ketten nem voltak ügyészek az első megválasztásukkor. A módosítás a nemzetközi gyakorlathoz igazítja a szabályozást, ugyanis több európai országban – például Hollandiában, Lengyelországban, Dániában vagy Svédországban – a tisztség betöltésének nem feltétele az ügyészi múlt. 

Az Alaptörvényben jelenleg ez szerepel: „A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.” A módosítás során kikerül a szövegből „az ügyészek közül” rész.

Az Alaptörvény-módosítással párhuzamosan az igazságügyi bizottság asztalára került az ügyészek jogállásáról szóló törvény módosítása is. Ebben azzal egészítik ki a fentieket, hogy a legfőbb ügyész megválasztásakor nem áll ügyészségi szolgálati jogviszonyban, az eskütétel után automatikusan létrejön a jogviszony. A Telex cikke szerint a módosítás időzítése azért meglepő, mert a jelenlegi legfőbb ügyész 9 éves megbízatása négy év múlva, 2028. december 14-én jár le. Polt Péter először 2000 és 2006 között töltötte be a tisztséget, majd 2010 és 2019-ben is újra megválasztották.