Az Alföld egyik legszebbjével a listán indul kastélyok eladása

A jövő héten kezdődik a kastélytörvény végrehajtása, amely ingyenes tulajdonátruházást biztosít az állami tulajdonú kastélyok, kúriák, udvarházak és parkok esetében. Az első lépésként nyolc kastélyra írnak ki pályázatot, és köztük van a szabadkígyósi Wenckheim-kastély is.

Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára az MTI-nek pénteken azt mondta, hogy a jogszabály végrehajtását „próbaévvel” kezdik, mely során az alábbi ingatlanokat pályáztatják meg: a bajnai Sándor-Metternich-kastély, a füzérradványi Károlyi-kastély, a nádasdladányi Nádasdy-kastély, a sümegi püspöki palota, a szabadkígyósi Wenckheim-kastély, a tatai Esterházy-kastély, a dégi Festetics-kastély, valamint a majki kamalduli remeteség és az ahhoz kapcsolódó Esterházy-kastély.

Az államtitkár felidézte, hogy a 20. század közepén a magyar kastélyokat államosították, azzal az ígérettel, hogy azok mindenkié lesznek, azonban ezek inkább „senkié lettek”, és sok kastély állapota jelentősen leromlott.

A magyar kastélyok egyharmada elpusztult, míg a megmaradt épületek is komoly állagromláson mentek keresztül. Az 1990-es évektől több országban visszaadták a kastélyokat eredeti tulajdonosaiknak, de Magyarországon az állam úgy döntött, hogy megtartja ezeket.

A jelenleg is állami tulajdonban lévő több mint száz kastélyból mindössze 13–14 épületben kezdődtek felújítások, azonban teljes rekonstrukció sehol sem történt meg, és a fenntarthatóságot sem sikerült biztosítani – érvelt Lánszki a kastélyok magánkézbe adása mellett. Ez vezetett ahhoz a gondolathoz, hogy magántőkét vonjanak be, amely felújítja és fenntartja ezeket az épületeket, de a köz számára továbbra is látogathatók maradnak.

A 24.hu idézi fel pénteki cikkében, hogy a kastélytörvény egy januári alkotmánybírósági döntés következtében változott, mivel a testület egyetértett a törvényt visszaküldő Novák Katalin akkori köztársasági elnökkel abban, hogy a magántulajdonba adásnak nincs megfelelő közcélja. Lázár János miniszter e döntés mögött régi kommunista reflexeket látott, de a törvényt módosították, és kijelölték a közcélt, ami az állami intézményekkel nem hasznosítható épületek privatizálása.

Lánszki Regő hangsúlyozta, hogy a törvény szigorú feltételeket ír elő: a kastélyparkoknak évente 300 napig ingyenesen látogathatónak kell lenniük, a kastélyokban található közgyűjteményeket pedig – megfizethető jegyárak mellett – be kell mutatni, és az épületek fenntartása is kötelező.

Az új tulajdonosnak tíz éven belül teljes körű felújítási tervet kell készítenie, amelyet meg is kell valósítania, harmincéves fenntartási és üzemeltetési terv mellett. Az államtitkár kiemelte, hogy a kastélyokat nem „ingyen osztogatja” az állam, hiszen azokhoz komoly kötelezettségek is társulnak.

A minisztérium vállalta, hogy augusztus 31-ig befejezi az állami tulajdonú kastélyok első körös felmérését. A törvény melléklete 48 kastélyt sorol fel, amelyek közül nyolc esetében már elkészült a teljes dokumentáció, így ezekkel indul a próbaév.

A pályázati felhívás jövő héttől elérhető lesz a kormány és a minisztérium honlapján. Pályázni természetes és jogi személyek is tudnak, akik befizetik a 10 millió forintos kérelmi díjat, amely a pályázathoz szükséges dokumentációt fedezi.

A Szegedtől 100 kilométerre található szabadkígyósi Wenckheim-kastélyhoz 2023 tavaszán mi is ellátogattunk egy riport kedvéért, mivel az egyik legszebb alföldi kastélyként ismert épületet bár több mint hárommilliárd forintból felújították nemrég, felröppent a híre, hogy a falak már vizesednek, a pedig vakolat málik.

Az ilyen jelenségek azonban nem szokatlanok a nagy volumenű felújítások után, és a szakemberek számítottak is rá, hogy a falak természetes száradási folyamata miatt átmeneti nedvességproblémák jelentkezhetnek.

Ami most inkább kérdés, hogy ha a leromlott állapotú kastélyok megmentése a cél, akkor a közpénzből csodásan helyre pofozott Wenckheim-kastély miért szerepel a listán?