Az Átlátszó az általuk kiperelt dokumentumok alapján azt írja, hat állami szervtől kért információkat az idén februártól működő Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) elnöke idén március végén. Lánczi Tamás konkrét kéréseket is megfogalmazott ezen szervek felé, például olyanokat, hogy végezzenek folyamatos „szuverenitásvédelmi” információgyűjtést, és a begyűjtött adatokat küldjék meg a hivatalnak.
Hatból négyen, a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) pozitívan reagáltak, míg a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK) a törvény által szabályozott titoktartási kötelezettségre hivatkozva visszautasította a kéréseket.
Az MNB-től többek között azt kérte Lánczi, hogy
„kimutatható lehessen az egyes pénzintézetek ügyfelei számláin”, hogy milyen „utalások és átvezetések történnek”,
hogy kapjanak ilyen, a „szuverenitásvédelmi törvény szemszögéből megalkotott” kimutatásokat, „amelyek alkalmasak a projekt cégek és ad-hoc, magánszemélyekre vonatkozó, a szuverenitásvédelmi törvényben foglalt tényállás kimerítésére”, illetve hogy mesterséges intelligenciát is hasznosítsanak „a mintázatok és rejtett összefüggések kimutatására”.
A NAIH-hoz azzal fordult a hivatal, hogy a hozzájuk érkező, „a szuverenitását sértő vagy veszélyeztető tevékenységekkel kapcsolatos” bejelentéseket „haladéktalanul” továbbítsák. Emellett azt kérték, „a NAIH megkeresésre tájékoztassa a hivatalt az általa indított vizsgálatokról”, illetve hogy jelöljenek ki egy kapcsolattartót, akinek „hatáskörébe tartozik a szuverenitás védelemmel kapcsolatos adatok gyűjtése és az arról történő tájékoztatás”.
A NAV-tól többek között azt kérték, hogy „operatív elemző-értékelő” (azaz a bűnügyi, fedett hírszerzési) tevékenysége során észlelt, „szuverenitást sértő vagy veszélyeztető tevékenységekkel kapcsolatos” információkat haladéktalanul adjon át a „társszervek” részére. A Médiahatóságtól hogy elemezzék „a nemzeti szuverenitást sértő tartalmakat”, és fogadjanak erről lakossági bejelentéseket.
A kiperelt dokumentumokból tehát az derül ki, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal kérése több esetben túlnövi a törvényi felhatalmazását. A szuverenitásvédelmi törvény ugyanis csak konkrét vizsgálatok esetében kötelezi az állami szerveket arra, hogy tájékoztatást adjanak a hivatalnak, írják.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal korábban az Átlátszó és a Transparency International Magyarország ellen „egyedi – átfogó jellegű – vizsgálatot” indított, melyről a Telex számolt be. A két szervezet aztán kijelentette, nem működik együtt a hivatallal. Idén februárban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az Orbán-kormánnyal szemben, mivel szerintük a szuverenitásvédelmi törvény európai uniós alapjogokat sért.
