„Erről részleteiben nem nyilatkozhatok, mert a Szegedi Tudományegyetem munkavállalója vagyok, amelynek nyilatkozati szabályzata rám is érvényes” – mondta a szegedi gyermektraumatológia esetéről az Economx-nak adott nagyinterjújában Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) tavaly megválasztott elnöke.
Álmos azt mondta, az állami- és a magánellátás éles elválasztását azért nem tartják kivitelezhetőnek, mert nincs két egészségügyi rendszerre elegendő orvos és ápoló. Szerinte a mostani rendszer nem szolgálja a betegek érdekét, az onkológiai betegek ellátása pedig kifejezetten aggasztó. Onkológiai ellátás ugyanis nincs a magánegészségügyben, a beteget azonban a magánellátást végző szakorvos nem utalhatja be. Így csak újabb lépések beiktatásával, akár hónapok múltán juthat megfelelő onkológiai ellátáshoz, ami a beteg életét veszélyezteti.
Megválasztásakor Álmos Péter az orvosi béreket is rendezte volna. az orvosi bértáblának azt a végső célt kell szolgálnia, hogy a betegek ellátásához maradjon itthon az állami egészségügyben elég orvos, vélekedik. A bérek reálértéke – az infláció emelkedése és a bérkorrekció elmaradása miatt – az egészségügyi szektorban nagyobbat csökkent, mint az országos átlag. Három lehetséges verziót már hónapokkal ezelőtt elküldtek a minisztériumnak.
„Közös bennük, hogy körülbelül 1,5 kilométernyi autópálya árával – 13-15 milliárd forinttal – terhelnék meg a jövő évi költségvetést.”
Ez szinte láthatatlan összeg az állami kassza számára Álmos szerint, nem terjeszkedtek túl, nem akarják az állami büdzsét bedönteni. „Továbbra is az a célunk, hogy elérjük az osztrák orvosbérek 60 százalékát, ehhez éveken át tartó fejlesztés kell még. A kormányzatnak jövőképet kell adnia az egészségügyi dolgozók számára, látniuk kell azt, hogy a béreikről, azok értéktartásáról nem feledkeztek meg. Ez szolgálja a betegek érdekét, mert így marad elegendő orvos. Már hónapokkal ezelőtt elküldtünk három lehetséges verziót a minisztériumnak".
Az egyik javaslatuk egy alapbérfejlesztésre vonatkozott, a másik az ügyeleti bérek javítására. A harmadik javaslatban, a szakdolgozókra is gondolva azt kérték, hogy hozzanak létre egy ágazati nyugdíjpénztári alapot, hogy az állami egészségügyben dolgozók előtt hosszú távú perspektíva legyen. „Egyelőre azt tudjuk, hogy az államtitkár és a kamara elképzelései nagyon mások. Mi a korábban Orbán Viktor miniszterelnök által is elfogadott, nyugat-európai elvek szerint építkező bértáblát szeretnénk tovább fejleszteni” – mondta a lapnak a szegedi szakember.
Az a téma is előkerült, hogy éppen blokkolóórát és arcfelismerő rendszert akarnak kialakítani az egészségügyi intézményekben. Álmos szerint érthető és támogatandó, hogy a munkáltató számon akarja tartani, hogy a munkavállaló jelen van-e a munkahelyén. Az ehhez használt eszközök azok, amelyek kérdéseket vetnek fel.
„A külföldön munkát vállaló magyar orvosok célországai a nyugat-európai és a skandináv országok, nem pedig Kína.”
Az orvoskamara elnöke úgy véli, az arcfelismerő rendszerek használata átlép egy határt, egy olyan beavatkozás a privát szférába, ami nem szerencsés. „Szerintem a rendszer teljesítményét nem a megfigyelés fokozása, hanem a munkafeltételek javítása emelné.”
Az SZTE Pszichiátriai Klinikájának egyetemi docense úgy véli, a magyar pszichiátriai ellátórendszer romokban van, számos ellátópont megszűnt, a többi ellátóhely sokszor nem tudja a szakmabeliek által megfelelőnek tartott minőséget nyújtani, még az egyetemi centrumok is jelentős kihívásokkal küzdenek, a pszichiátriai intézményekben sokszor az emberi méltóságot sértő körülmények vannak. A teljes interjú az Economx oldalán érhető el.
Fotó: Bálint András / Szegeder