100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Ha meg akarjuk őrizni Magyarország szabadságát és szuverenitását, nincs más választásunk, el kell foglalnunk Brüsszelt, közölte az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc 176. évfordulója alkalmából, a Múzeumkertben pénteken megtartott díszünnepségen elmondott ünnepi beszédében Orbán Viktor miniszterelnök.
Az MTI beszámolój szerint a kormányfő arról szónokolt, hogy Brüsszel nem az első birodalom, amelyik szemet vetett Magyarországra, de az elmúlt ötszáz évben minden birodalom belátta előbb vagy utóbb, hogy elnyomással, zsarolással, erőszakkal, Bach-huszárokkal, pufajkásokkal nem megy velünk semmire. „Elfogyott a félhold, elkopott a kétfejű sas karma és elvásott a vörös csillag is.”
A miniszterelnök szerint mi vagyunk az a Dávid, akit jobb, ha elkerül Góliát. Emlékeztetett azonban arra is, hogy a kiegyezéssel megmutattuk: ha megkapjuk a tiszteletet, mi is megadjuk, ami jár. Értékelése szerint egyedül Brüsszel nem akarja megérteni ezt. „1848-ban megálltunk Schwechatnál, most nem tesszük, most Brüsszelig fogunk menetelni, és mi magunk fogjuk megcsinálni a változást az Európai Unióban” – közölte a múzeum előtti közönségével.

Orbán szerint háború vagy béke, brüsszeli járszalag vagy a magyar szabadság között kell dönteni a június 9-i európai választáson. A kormányfő ünnepi beszédében azt mondta, Petőfiék óta minden magyar nemzedék és minden magyar fiatal számára eljön az idő, amikor dönteni kell. „Magyarország csak a békével járhat jól, nem kérünk a háborúból.” Úgy véli, „mi itt, Budapesten ismerjük a háborút. Halottak százezrei, hadirokkantak, özvegyek árvák, lerombolt hidak, bombatölcsérek százai, földönfutóvá tett emberek tízezrei; egy emberöltő és egy nemzedék élete ment rá az utolsó háborúra”.
„Brüsszel be akar préselni bennünket egy háborúba, de Magyarország szabad és szuverén ország, és az is marad.”
Ünnepi veszédében Orbán azt is mondta, Európa népei ma Brüsszeltől féltik a szabadságukat, éppúgy, mint Petőfiék idejében. Olyasmit akarnak ránk kényszeríteni, amire „nem áll rá a magyarok keze”, ami a „magyar szellem számára kárhozatos”, ami „idegen a magyar élettől”. Mint fogalmazott, „be akarnak bennünket préselni egy háborúba, migránsokat akarnak a nyakunkba sózni, és át akarják nevelni a gyerekeinket, de mi nem megyünk háborúba, nem engedjük be a migránsokat, és nem adjuk oda a gyerekeinket sem”.













