A riporter első kérdése Orbán Viktorhoz pénteken a Kossuth Rádióban az volt, hogy szerinte lehetséges-e úgy a béke pártján állni, hogy a miniszterelnök megszavazta az 50 millió eurós támogatást Ukrajnának. A miniszterelnök szerint lehetséges, mivel ezeket a pénzeket szerinte nem fegyverekre, hanem arra adják az ukránoknak, hogy ne omoljon össze a gazdaságuk.

Az uniós csúcsról Orbán elmondta, hogy Brüsszel a háború lázában ég, az uniós vezetők háborús logika mentén érvelnek, pedig szerinte a tűzszünetre és a béketárgyalásokra kellene koncentrálni.

Kiemelte, hogy veszély fenyegetett, mivel

„ha nem tudunk megegyezni, akkor a pénzekről 26-os körben megállapodnak, elveszik, ami nekünk jár, és elküldik Ukrajnába”.

Hozzátette, azért siker neki a tárgyalás, mert a nagyokkal meg lehetett állapodni arról, hogy ez nem történik meg, a mi pénzünk nem kerül Ukrajnába.

Ő úgy látja, felesleges a háborús retorika, mert Oroszország Ukrajnát sem tudja legyőzni egyelőre, emiatt ő nem hiszi, hogy a NATO-val is szembemenne Putyin. Eközben szerinte az amerikai nyomás egyre nagyobb azokon az államokon, melyek közelebb állnak a NATO-hoz.

Orbán beszélt a brüsszeli és az Európa több nagyvárosában is zajló gazdatüntetésekről. Elmondta, hogy el sem tudta volna kerülni a brüsszeli tiltakozást, mivel a szálloda előtt álltak a traktorok, de őt ez nem zavarta, hiszen „ő ismeri ezt a traktoros világot”, mert falusi gyerek.

Igazat ad a tüntető gazdáknak, mert szerinte sem igazságos, hogy az EU-s szabályok miatt nagyobb költséggel termelhetnek, közben az unió be akar engedni mezőgazdasági termékeket onnan, ahol nincsenek ilyen szabályozások. Példaként az ukrán gabonát hozta fel, de szerinte ez fog történni az ukrán baromfival is hamarosan.

Az interjú végén jött szóba a magyar-ukrán külügyminiszteri találkozó, amivel kapcsolatban a riporter felhozta azt a momentumot, amikor Dmitro Kuleba kijelentette, hogy a budapesti vezetés nem oroszpárti, hanem magyarpárti.

Hiába mondta Kuleba azt, amit a magyar kormány rendszeresen állít magáról, Orbán kikelt az ukrán külügyminiszter szavai ellen.

„Egy ezeréves államról ne mondják meg a szomszéd szlávok, hogy mi kik vagyunk, majd azt mi eldöntjük”.

Hangsúlyozta, hogy a kormány a magyar érdekeket képviseli és eszerint csinálja külpolitikáját is. A kárpátaljai magyarok szerinte most a kommunista időkre emlékeztető jogfosztásban élnek, pedig ez 2015-ig nem így volt. Akkor elvették a magyarok jogait, és most ígérgetik, hogy visszaadják, de hiszi, ha látja.