Szőke Tisza-replikát épít Budapestre Kreinbacher József, 5 milliárdot ad az állam

Az állam a Kisfaludy Program keretében 5 milliárd forinttal támogatja Kreinbacher József „pezsgőkirály” projektjét, mely nem egy szállodahajó, hanem egy látogatható, interaktív attrakció lesz, rendezvényeket tartanának majd rajta – Budapesten. A Telex információi szerint Kreinbacher további turisztikai terveket is szövöget Budapestre és országosan, mint például a Gellérthegyi Sikló projekt, amely jelenleg szünetel.

Eddig titok volt

Kreinbacher József, a projekt ötletgazdája és tulajdonosa, nem kívánta részletesen nyilvánosságra hozni a IV. Károly-projektet, ez azonban megváltozott, amikor a Chain Bridge Experience Kft. nyilvánosan 5 milliárd forintos támogatást kapott a Kisfaludy turisztikai programtól, ami az ellenzéki képviselők és a sajtó érdeklődését keltette fel. Kreinbacher szerint nem a támogatás kritikája, hanem a projekt bejelentésének módja okozott számára aggodalmat.

Kreinbacher célja az, hogy Magyarország és Budapest ne csak természeti adottságaival, hanem a kínált élményekkel is a világ élvonalába kerüljön. A tervek szerint egy emblematikus magyar gőzhajót, a IV. Károlyt építenék újra, ami Szegeden mint Szőke Tisza II. lett ismert, és a budapesti Széchenyi térnél, a Lánchíd pesti oldalán turisztikai látványosságként és rendezvényhajóként működtetnék. A hajó a Habsburg Birodalom fénykorát szimbolizálná, és emblematikus helyen lenne kiállítva.

A hajó belső kialakításáról még kevés információ van, de három rendezvényterem lesz benne. A turisztikai élmény maga a hajótest lesz, ahol digitális és interaktív időutazás várja a látogatókat. Kreinbacher a Madame Tussaud budapesti kiállításán keresztül már bizonyította érzékét a részletek iránt, fogalmaz a Telex.

Az eredeti maradhat?

A IV. Károly egyik teremében például egy szovjet tank belsője lesz másolva, ahonnan Budapest panorámája látható. A hajó építése és kialakítása mellett a környék infrastrukturális fejlesztéseit is magában foglalja a projekt. A hajó másolata lesz az eredetinek, tehát a Szőke Tisza II. roncsát valószínűleg nem viszik el Szegedről.

Az új hajó belső magasságát a mai emberi magasságokhoz igazítják, tehát a méretekben lehetnek majd eltérések. Kreinbacher szerint a projekt költsége 10–12 milliárd forint lehet, beleértve a hajó és a környezete átalakítását. A hajó replikáját a révkomáromi (Komárno) hajógyárban készítik el.

Az eredeti hajóról tavaly részletesen számoltunk be, de akkor még csak sejteni lehetett, hogy milyen jövők várhatnak rá. Cikkünk alább olvasható.

Kreinbacher, aki az ország egyik leggazdagabb embere, a Metál Holding Hungária Zrt. tulajdonosa, az IV. Károly-projektet inkább szívügynek tekinti, amellyel pozitív nyomot akar hagyni Budapesten. A projekt megvalósítása mellett számos más turisztikai terve is van, de ezekről egyelőre nem árult el részleteket. A IV. Károly belsőépítészeti feladataiban Herrer-Y Marchez Caesar Miklós vesz részt, a külső megjelenésen és a tervezési munkákon több hazai cég is dolgozik. A hajó nem saját erővel, hanem vontatással érkezik majd Budapestre, és tízévente fenékkontrollra szorul.

Békebeli pompa

De milyen volt az eredeti IV. Károly gőzhajó? Belső elrendezése nem tükrözte az első világháborús időszakot, inkább a békeidőknek megfelelően pompás díszítésekkel rendelkezett, mint például finoman megmunkált fém-, fa-, kárpitos- és üvegesmunkák. A hajó két kifinomult kétkaros díszlépcsővel is büszkélkedhetett, amelyek méltóak voltak egy korai 20. századi gőzöshöz.

A háborút követően a hajók számos kalandot éltek meg. Az IV. Károly és társa, a Zita Királyné, számos állami és polgári rendezvénynek adott otthont, köztük az 1938-as Eucharisztikai Kongresszusnak, és Szent István király emlékére a Szent Jobbot is szállították a Dunán. Az IV. Károly öt keresztelésen esett át: második neve Sas volt, majd Szent Imre, és a második világháború után Felszabadulás néven közlekedett a Dunán egészen 1979-ig, amikor Szegeden megkapta végső nevét, a Szőke Tiszát, amely névvel ez a második hajó volt a városban.

De térjünk vissza egy kicsit a háború utánra. A Szőke Tisza 1958-ban visszatért az újpesti hajógyárba, ahol átalakították turistahajóvá. Az átalakítás során a hajó új funkciókat kapott, többé nem a békeidők fényűzését, hanem a munkásosztály kiszolgálását célozta.

Az 1964-es Dunántúli Naplóban megjelent rövid élménybeszámoló is ezt mutatja: „Már maga az út is nagy élmény volt. A Felszabadulás gyönyörű két emeletes hajó, nagyon kényelmes, kielégíti a legkényesebb igényeket is. Szép volt felhajózni Bécsig a Dunán, bár kerek 24 óráig tartott az út, nem úntuk el. Mi százhatvanan utaztunk az ország minden részéből kertészeti, szőlészeti szakemberek. Baranyából ketten voltunk, a csertői tsz elnöke meg én.”

1972-ben a hajó utoljára fogadott vendégeket turistahajóként. A MAHART vezérigazgató-helyettese, Schuster József szerint egyszerűen elöregedett, és a vállalatnak nem volt pénze új hajó beszerzésére. Szegeden a Szőke Tisza állóhajóként működött tovább, miután a város már rendelkezett egy Szőke Tisza nevű hajóval. Az eredeti Szőke Tisza hotelként működött, amíg 1979-ben el nem bontották, és az új hajót vásárolták helyette.

Az 1980-as évek elején a Szőke Tisza II. étteremként, majd a '90-es évek végén diszkóhajóként működött, állapota azonban annyira leromlott, hogy csak a hajó orránál lévő strand működött tovább. 2000-ben a tápéi kikötőbe vontatták, többször gazdát cserélt, de a helyreállítással senki sem foglalkozott komolyan. Egyik tulajdonosa például betonnal öntötte ki a hajótest alját, ami csak rontott az állapotán.

2012-re a hajó története végére ért, annyira elöregedett, hogy középen megtört és megsüllyedt. A Mahart Tiszayacht végül a hajó elbontásáról döntött, amit csak részlegesen hajtottak végre.