Augusztus elsejétől kivezeti a kormány az élelmiszerár-stopot minden eddig hatósági áras terméknél Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szerint, aki mindezt a csütörtöki kormányinfón jelentette be. A döntést azzal indokolta, hogy a kormány, a jegybank és független gazdasági szakértők előrejelzése szerint is csökken augusztustól az infláció, ezért már nincs szükség azokra a lépésekre, amelyek Gulyás szerint eddig sikeresen gátolták az infláció növekedését.
Az árstopból kikerülő termékekre viszont kiterjesztik majd a kötelező akciózást, mely szerint a boltoknak a beszállítói ár alapján 15 százalékkal olcsóbban kell majd adniuk a hatósági árazásból kikerülő termékeket. A HVG kérdésére a miniszter elmondta, hogy ezt az új rendszert legalább december 31-ig fenntartaná a kormány. A kötelező akciózás nem egész termékkategóriákra érvényes, de Gulyás szerint legalább két terméket akciósan kell adni egy kategóriából.
Gulyás az RTL kérdésére azt mondta, nem ért egyet azokkal a közgazdászokkal, akik szerint az árstopok vezetnek inflációhoz. Szerinte az árstop kivezetése emeli az inflációt, de úgy látják, hogy a bevezetett kötelező akciózás és a SZÉP-kártya hideg élelmiszerre való elfogadása is tompítja majd ezt.
Gulyás Gergely azt mondta, a kormány azt szeretné látni, kiszámolta-e a bizottság, miért költött többet, mint azt tervezte, milyen forrásokat használt fel másként, mint ahogyan azt tervezte. Úgy véli, a pluszbefizetés különösen azon országok számára komikus vagy arcpirító, amelyek még nem is részesültek az új hétéves költségvetés támogatásaiból, mint Magyarország vagy Lengyelország.
Arra a felvetésre, hogy a miniszter elképzelhetőnek tartja-e, azért nem fizet Brüsszel Magyarországnak, mert ezt a pénz Ukrajnának ígérte, Gulyás Gergely azt válaszolta: ahogyan a bizottság politikai alapú ellenállást fejt ki Magyarországgal szemben, mindent elképzelhetőnek tart a kabinet.
A brüsszeli javaslatokról szóló kérdésre válaszul azt mondta a miniszter, hogy mindenféle migránskvótát elutasítunk: Magyarországnak ez politikai értelemben is kötelezettsége, hiszen – szemben más uniós tagállamokkal – a magyar kormány megkérdezte az embereket arról, szeretnének-e migrációt, elosztási mechanizmust, bevándorlók befogadását szerinte.
Jövő január 1-jétől emelkedik a babaváró hitel és a falusi csok keretösszege is, az 5000 főnél nagyobb települések esetében viszont új támogatási rendszert dolgoz ki a kormány. A babaváró hitel esetében ösztönözni szeretnék, hogy minél korábbra kerüljön a nőknél a gyermekvállalás időpontja, ezért 2024. január 1-jétől azok a házaspárok vehetik fel, ahol a nő 30 év alatti.
Bevezetnek egy átmeneti időszakot is 2024 januárja és 2025. január 1-je között, amikor még a 30–40 év közötti nők is jogosultak lesznek várandósságuk igazolása esetén. A hitel összegét 10-ről 11 millióra növelik.
A csok falun érvényes szabályait megtartják, és 50 százalékkal megemelik a keretösszegeket, ugyanakkor a városokban a jövőben nem lehet majd igénybe venni. Ezt azzal indokolta, hogy az infláció mértékét jóval meghaladó ingatlanár-emelkedés volt különösen a nagyvárárosokban és Budapesten, ezért az elmúlt időszakban a csok-igénylések száma jelentős mértékben visszaesett.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, a kormány várja az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának kezdeményezését az úgynevezett „dollárbaloldal” külföldi kampányfinanszírozásáról szóló nemzetbiztonsági jelentés nyilvánosságra hozatalára is. Ha az erről szóló levél megérkezik, a kabinet támogatja a titkosság feloldását.
Gulyás Gergely kérdésre válaszolva közölte, a kabinet tárgyalt a jelentésről. Aki azt ismeri, annak nem lehet kétséges, hogy „a dollárbaloldal elnevezés az egy már-már hízelgő neve a magyar baloldalnak azután, amit az ország és a törvények ellen elkövettek az előző választási kampányban”. Szerinte nincs olyan demokratikus ország a világon, ahol megengedett, hogy külföldről támogassanak politikai pártokat. Ilyen nagyságrendben pedig ez végképp példátlan.
Annyit elárult, hogy a jelentésben vannak olyan új és meglepő részletek eddig kellő hangsúlyt nem kapott szereplőkről is, amelyeket érdemes lenne megismernie a közvéleménynek.
Fotó: Máthé Zoltán / MTI