Bulgáriában óránként 8,2, Romániában 9,5, míg Magyarországon 10,7 eurót tett ki tavaly az Eurostat adatai szerint a munkaerőköltség, vagyis az Európai Unió harmadik legolcsóbb országa volt tavaly hazánk. A Népszava most arról ír, hogy miközben szándékosan erre az olcsó magyar munkaerőre épít a kormány, a rövidlátó gazdaságpolitika a közepes jövedelem csapdájába ejti az országot.

A lap által idézett szakértők is arról beszéltek, hogy ami pár évtizede idevonzotta a külföldi tőkét és munkahelyeket teremtett, az ma már egyre inkább csapdahelyzetté válik, Magyarország egyre erőteljesebb leszakadásával fenyeget: lassan már nincs kit felvenni itthon az olcsó hazai munkahelyekre, a vendégmunkás pedig nem itt költi el a pénzét, de

a profit sem marad itt, a GDP is csak papíron nő.

Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója a Debrecen mellé tervezett kínai akkumulátorgyár példáját mutatta be, mely mintegy 9 ezer embernek ad majd munkát, de köztük jó, ha 5 ezer magyar lesz, a többit Távol-Keletről kell behozni. A GDP termelésének is mindösze 20 százaléka marad itt. Szerinte papíron jól mutat majd a GDP-növekedés, ami a gazdasági felzárkózás látszatát keltheti, az ország azonban ténylegesen nem profitál ebből.

Molnár László felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar bérek az elmúlt években nem általánosságban emelkedtek jelentősen, mivel a nyugdíjba vonuló szakmunkások mellett a fiatalabb korosztályban magasabb az érettségizettek és a diplomások aránya, akiknek a fizetése eleve magasabb volt, jobban is növekedett. A kormány mégsem a magasabban képzett munkaerő, a nagyobb hozzáadott értékű munkák számának növelését tűzte ki célul.

László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke arról beszélt a lapnak, hogy mára olyan szintre kellett volna hozni a magyar oktatási rendszert, hogy magasabb hozzáadott értékű munkákat lehessen behozni az országba, ám enneképp ennek ellenkezője zajlik. Így bekerültünk a közepesen fejlett gazdaságok csapdájába, amelyből a politikai döntéshozók a rövidtávú gondolkodásuk miatt nem tudnak kilépni szerinte.

A szakszervezeti elnök kitért a csorbított munkajogokra és a szakszervezetek beszántására, majd arról beszélt, hogy mindezt megsínyli a magyar munkaerő minősége, és teljesen leszakad az ország. Úgy látja, hogy a magyar munkavállalók egyre kevésbé lesznek képesek az új kihívásoknak megfelelni aakár egészségügyileg is, így jóformán arra lesznek csak képesek, amire a gépek, amik pedig előbb utóbb olcsóbbak lesznek náluk.