100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Közzérette legújabb véleményét a Költségvetési Tanács, melynek elnöke Kovács Árpád, továbbá tagja Matolcsy György, az MNB elnöke és Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke. Érdekesség, hogy a 16 oldalas véleményt a jegybankelnök nem írta alá, ennek oka nem ismert.
A Portfolio kigyűjtötte a dokumentumból a főbb megállapításokat, amelyek jellemezni fogják az új, jövő évi költségvetést, ebből válogattuk ki a lényegesebb pontokat:
- A kormány 1,5%-os gazdasági növekedéssel számolt a költségvetésben;
- Az adóbevételek emelkedése a bér- és keresettömeg, valamint a nominális fogyasztás jelentős mértékű növekedésén alapulnak, és egyes sorokon meg is haladják az adóalapok várt növekedését.
- Ami a legfontosabb változás, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter korábbi állításával ellentétben a 3,5 százalékkal szemben 3,9 százalékos GPD-arányos hiányt várnak. A várt GDP növekedés feletti eredménynél a többletet a hiány mérséklésére fordítanák;
- Fennmarad a rezsicsökkentés rendszere, bár még a módosított rezsicsökkentés fenntartása is 2610 milliárd forintra emelkedik az eredetileg tervezett 670 milliárd forintról;
- A közfeladatot ellátó intézmények megugró energiaköltségeit részlegesen kompenzálja az állam;
- 855 milliárdra emelkedik az állami intézmények, állami vállalatok, önkormányzatok energiaszámla-kompenzációja;
- A tanács szerint a rendelettervezet bevételi és kiadási előirányzatainak teljesíthetősége kockázatot hordoz.
A Portfolio cikke megjegyzi, hogy a 2023-as költségvetést a kormány, a parlamenti döntéshozatalt kikerülve, rendeleti úton határozta meg (így parlamenti vitát sem tartanak majd, de a közvélemény a Magyar Közlönyből tudhatja csak meg a részleteket).
A Rezsivédelmi Alap közel 2000 milliárd forintos növekedése pedig annak köszönhető, hogy a kormány többek között az állami intézmények eddig tervezettnél szélesebb körének adna energiaszámla-kompenzációt.













