A szegedi matematikus szerint már 100 százalék volt az omikron dominanciája, amikor Müller Cecília még 29-ről beszélt

Röst Gergely és csapata egy új járványmatematikai számítással jelentkezett, mely szerint az omikron már jóval azelőtt terjedni kezdett és dominánssá vált, mint azt a hazai járványügy le tudta volna követni – vette észre a Portfolio.

A MASZK – Magyar Adatszolgáltató Kérdőív, azaz az országos koronavírus-kutató program – Facebook-oldala új bejegyzéssel jelentkezett: Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikus professzora által vezetett járványmatematikai kutatócsoport Facebook oldalán osztotta meg az omikron terjedésének matematikai becslésen alapuló lefutását. Számításaik szerint

az omikron már december elején megjelent Magyarországon, és mostanra már a megbetegedések közel száz százalékáért felel.

A lap emlékeztet: az omikront egy magánlabor, a Neumann Labs azonosította Magyarországon, amely már rengeteg mintában kimutatta ezt a variánst. Mindeközben a Nemzeti Népegészségügyi Központ csak a töredékét tudta eddig kimutatni annak, amit a Neumann. Az NNK január 4-én 11%-ra tette az omikron arányát, miközben Vattay Gábor fizikus, járványmodellező országosan több mint 40%-ra, Budapesten 70%-ra. A Neumann Labs a minták közel 80%-ában már az omikront mutatta ki ekkor.

Január 11-én aztán Müller Cecília már egy magasabb számot közölt: „Nálunk ez az adat jelenleg 29 százalékon van” – mondta. Ezt követően az országos tisztifőorvos a héten kedden közölte; a koronavírus-megbetegedések 87 százalékát az omikron variáns okozza. Ez azt jelenti, hogy a kormányzati kommunikáció és a hivatalos NNK adatok szerint január 13-tól január 19-ig tartó kevesebb, mint egyhetes időszakban 29-ről 87 százalékra futott fel az omikron elterjedtsége magyarországon, ami nyilván nem fedi a valóságot.

Amikor Müller Cecília 29 százalékos elterjedtségről beszélt, akkor a röst-féle matematikai modell szerint már bőven a 100 százalékhoz közelített az omikron elterjedtsége a magyar mintákban.

Összességében tehát idén januárban biztosan omikron-hullám indult, amely az év elején dominássá vált, elindítva az 5. hullámot. Az NNK folyamatosan alulmérte az omikron arányát, tehát egyáltalán nem mutatott valós képet a variáns elterjedéséről. Ez nem meglepő, hiszen Magyarország azokhoz az országokhoz tartozik, ahol nincs szisztematikus variánskövetés. A friss járványmatematikai becslés megerősíti, hogy Magyarországon az omikron januárban átvette a domináns variáns szerepét.