Békéscsabán 35 milliárd forintért építenének nemzetközi repülőteret, a szegediről egyelőre nincsenek hírek

A Világgazdaság írt arról, hogy Békéscsaba lehet az egyik legnagyobb nyertese a vidéki repülőterek fejlesztési stratégiájának, amit – látva az adatokat – nem is csodálunk.

A VG értesülése szerint a koncepció többéves előkészítés után elkészült, jelenleg a kormány asztalán van. Arról mi is írtunk, hoy ez elvileg a szegedi repülőtér fejlesztését is tartalmazza, összesen több százmilliárd forintos tétel lenne, bár a megvalósítás ütemezése kérdéses.

A tervben meghatározó elem a békéscsabai infrastruktúra újjáépítése.

Ez önmagában 30-35 milliárd forintba kerülhet, az elképzelések szerint 2025-re készül el.

A fejlesztés szoros összefüggésben áll a gyulai Airbus gyárral – amely jelenleg is javában épül –, mert optimális működéséhez szükség lehet egy közeli, komplex légikikötőre. Ugyanakkor a beruházás szervesen beépülne a térség gazdasági életébe, és az itt működő vállalkozások, valamint a helyi és régiós turizmus is profitál belőle. A békéscsabai repülőtér fejlesztésének előkészítésére 2020 végén 154 millió forintot biztosított a kormány.

A tényleges munka várhatóan jövőre indul

 a VG inormációi alapján. Mint írják, Palkovics László az év elején arról beszélt, hogy az itteni infrastruktúrát alkalmassá kell tenni az áruszállításra és az üzleti utazásokhoz, de sportcéloknak is megfelel majd a létesítmény. Ennek érdekében – a lap információi szerint – a futópályát 2500 méterre hosszabbítanák meg, hogy legalább közepes utasszállító repülőgépeket, vagy az annál nagyobb és teherszállító légijárműveket is fogadhassa. Ezenkívül szó van a fogadóépület modernizálásáról, illetve a javító-karbantartó rész korszerűsítéséről is.

Az már korábban kiderült, hogy a nyíregyházi repteret is hasonlóan fejlesztenék: „Nem kell mindenhova nagygépes kapacitású repülőtér, de Nyíregyházának kell egy tisztességes, másfél kilométer hosszú kifutópályájú repülőtér, hogy ha üzleti partnerek érkeznek, például a fejlesztés alatt álló záhonyi térségbe, akkor ne kelljen Budapestről vagy Debrecenből autózniuk” – fejtette ki Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára egy konferencián.

Igaz, a már eddig is súlyos közpénz-tízmilliárdokat elnyelő, mára a legfejlettebb vidéki repteret, a debrecenit is továbbfejlesztenék. A lap úgy tudja, hogy itt is rendelkezésre állnak a tervek, azonban még több döntésnek is meg kell születnie. A börgöndi és a kiskunlacházi infrastruktúra fejlesztése is napirenden van, utóbbinak a Budapest–Belgrád vasútvonal miatt is nagy jelentősége lehet, az előbbi pedig a sport- és az üzleti cél mellett a drónrepülés bázisává válhat. Győr-Péren folyik a léginavigációs fejlesztés, Pécs-Pogány pedig funkcióváltás előtt áll.

A szegediről – amely már évek óta kész koncepcióval rendelkezik – egyelőre nincs konkrét hír. Nyáron még arról írtunk, hogy a tervezet szerint a beruházások négy koncepció szerint zajlanának:

• Komplex fejlesztés – Debrecen, Békéscsaba, Kecskemét, Hévíz-balaton és Győr-Pér.
• Teljes üzletirepülőtér-fejlesztés – Miskolc, Börgönd, Szeged és Pécs-Pogány.
• Korlátozott üzletirepülőtér-fejlesztés – Nyíregyháza, Eger, Esztergom, Kaposújlak és Szombathely.
• További sportcélú és egyéb üzleti fejlesztések – Tótvázsony, Kiskunlacháza, Őcsény és Bátonyterenye.

A listában külön érdekes, hogy Szeged nem kapna komplex fejlesztést, míg a nem messze lévő Békéscsaba, illetve a budapesti Liszt Ferenc nemzetközi repülőtértől egy kőhajításnyira lévő Kecskemét igen. Utóbbinál annyi előny van, hogy az MH 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázist alakítanák többcélúvá, tehát fogadna utasokat is. A kifutópálya itt már adott, így csak a polgári és a katonai tevékenységeket kell majd szétválasztani, építeni egy utasterminált. Békéscsabán ez nem annyira van meg, itt nagyjából a szegedi szint jellemző.

Kétségkívül a fenntarthatóság is szerepet játszott városunk fejlesztési elképzeléseinél, ugyanis itt a Szegedi Közlekedési Társaság az üzemeltető, tehát némileg jó, ha nem folyik el a pénz a kihasználatlanság miatt, hanem fokozatosabb a fejlesztés.