Megint fellángolt a téma, hogy fejlesztenék a szegedi repteret is

Magyar Levente a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének kétnapos konferenciáját nyitotta meg csütörtökön Budapesten, ahol mindenről szó volt, ami logisztika, de az érdekes téma talán a vidéki repülőterek helyzete volt.

A bevezetőben szokás szerint szó volt arról, hogy milyen fantasztikus a gazdaság és az ország helyzete, mennyire sok támogatás jutott beruházásokra, soha nem volt még ilyen jó nekünk, valamint a magyar szállítási infrastruktúra területén az elmúlt néhány évben több fejlesztés történt, mint a rendszerváltás óta összesen. Minket azonban inkább a repterek helyzete izgat, ugyanis már korábban be volt ígérve (legutóbb konkrétan a Modern Városok Programban), hogy a szegedi légikikötőt a már régóta kész tervei alapján nemzetközivé bővítik, főleg üzleti szempontok mentén, ami a konferencia témája is volt.

A logisztikai fejlesztési elképzelésekről szólva Magyar Levente elmondta, hogy a kormány asztalán van egy átfogó repülőtér-fejlesztési stratégia. Ennek fontos eleme a légi áruszállítás földi kiszolgáló elemeinek bővítése; az a cél, hogy minden jelentősebb magyarországi város elérhető legyen üzleti gépek számára. Az 5-8 éves fejlesztési terv eredményeként a mostani egy helyett 4-5 komolyabb repülőtere lesz az országnak, üzleti forgalom bonyolítására alkalmas leszállópályákat pedig tucatnyi helyen hoznak létre. Ezzel párhuzamosan a piaci szereplők olyan teherszállítási gépek fogadására alkalmas egységeket fognak fejleszteni, amelyek a magyarországi légi szállítást új dimenziókba helyezik – ismertette a részleteket.

„Nem kell mindenhova nagygépes kapacitású repülőtér, de Nyíregyházának kell egy tisztességes, másfél kilométer hosszú kifutópályájú repülőtér, hogy ha üzleti partnerek érkeznek, például a fejlesztés alatt álló záhonyi térségbe, akkor ne kelljen Budapestről vagy Debrecenből autózniuk” – fejtette ki. Erről már korábban is írtunk, miszerint a kormányzat repülőtér-fejlesztési programja 18 vidéki repteret érint, a projekt jelenleg előkészítési fázisban van.

A szegedi tervek a repülőtér nemzetközi minősítési szabályok változása miatt szükségessé vált technikai fejlesztést, és egy teljesen új utasforgalmi épület megépítését tartalmazták.

Annak idején Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester a Szeged Televíziónak így nyilatkozott a témában: „Ez egy több, mint 2 milliárd forintos beruházási csomag, amire az elmúlt két évben finanszírozás nem volt. Úgy tűnik, hogy a magyar költségvetés nem tartalmaz elég forrást arra, hogy a vidéki repülőterek fejlesztésére is jusson pénz. Nem csak Szeged regionális repülőtere nem kapott forrást, hanem máshol is elsősorban csak ígéretek vannak. A fejlesztéseknek egy jelentős része egyébként azért szükséges, mert a légi közlekedésben folyamatosan egyre szigorúbbak az előírások, egyre szigorúbb biztonsági feltételeknek kell megfelelni, tehát a repülőtereket folyamatosan kell ezeknek a követelményeknek a teljesítéséhez fejleszteni”.

Nyáron még arról írtunk, hogy a tervezet szerint a beruházások négy koncepció szerint zajlanának:

• Komplex fejlesztés – Debrecen, Békéscsaba, Kecskemét, Hévíz-balaton és Győr-Pér.
• Teljes üzletirepülőtér-fejlesztés – Miskolc, Börgönd, Szeged és Pécs-Pogány.
• Korlátozott üzletirepülőtér-fejlesztés – Nyíregyháza, Eger, Esztergom, Kaposújlak és Szombathely.
• További sportcélú és egyéb üzleti fejlesztések – Tótvázsony, Kiskunlacháza, Őcsény és Bátonyterenye.

A listában külön érdekes, hogy Szeged nem kapna komplex fejlesztést, míg a nem messze lévő Békéscsaba, illetve a budapesti Liszt Ferenc nemzetközi repülőtértől egy kőhajításnyira lévő Kecskemét igen. Utóbbinál annyi előny van, hogy az MH 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázist alakítanák többcélúvá, tehát fogadna utasokat is. A kifutópálya itt már adott, így csak a polgári és a katonai tevékenységeket kell majd szétválasztani, építeni egy utasterminált. Békéscsabán ez nem annyira van meg, itt nagyjából a szegedi szint jellemző. Kétségkívül a fenntarthatóság is szerepet játszott városunk fejlesztési elképzeléseinél, ugyanis itt a Szegedi Közlekedési Társaság az üzemeltető, tehát némileg jó, ha nem folyik el a pénz a kihasználatlanság miatt, hanem fokozatosabb a fejlesztés.

Ami a vasutat illeti, szintén hatalmas fejlesztések zajlanak – mutatott rá Magyar Levente a konferencia egy másik témájánál, példaként a Szegedet elkerülő Budapest-Belgrád vonalat hozva fel. Szerinte Magyarország évtizedes lemaradást pótol ezzel a fejlesztéssel, amelynek egyik fő célja, hogy a görög kikötőkbe érkező keleti árukat Magyarországon keresztül el lehessen juttatni Nyugat-Európába.