100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.

Már 18 olvasónk csatlakozott Cél: 100 támogató

Válassz támogatási összeget:

Folytatás…

2027 nyarán, a legnagyobb melegben Debrecenben napi 1264 köbméterrel több vízre lehet szükség, mint amennyit a város a bővített tiszai vízátvétellel együtt kap. Ebben a számban még nincs benne a CATL második akkugyára. A számítás a városi fejlesztőcégtől, a Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft.-től (DIF) származik, iratait a Debreciner közérdekű adatigényléssel kérte ki, és pénteken ismertette. A helyi független lap szerint a cég november 16-án válaszolt, de láthatóan nem adott ki minden kapcsolódó dokumentumot.

A DIF szerint a Keleti-főcsatornán át érkező tiszai víz és a rétegvizek együtt sem elegendők arra, hogy a nyári csúcsigényt kielégítsék, vagy csak nagyon nehezen. Kun Ferenc, a DIF ügyvezetője február 25-én a Nemzeti Befektetési Ügynökségnek (HIPA) küldött levelében azt írta, hogy 2025-ben a Debreceni Vízmű csak úgy bírta ki a hőhullámokat, hogy előtte csúcsra töltötte a tárolóit, a végükre pedig szinte mindig teljesen leürítette őket. Ekkor még egyik nagyobb új beruházás sem működött érdemben. Az ügyvezető szerint a város ilyenkor több vizet fogyasztott, mint amennyit a rendszer pótolni tudott, ez pedig nagyon kockázatos, és hosszabb hőhullámban nem tartható fenn.

A DIF úgy számolt, hogy 2027-re öt nagy ipari beruházás, köztük a CATL első gyára miatt csúcsidőben napi 11 264 köbméterrel több víz kell, mint 2025-ben. A Tiszamenti Regionális Vízművektől érkező mennyiség eközben napi nagyjából 12 ezerről 22 ezer köbméterre nő. A Debreciner által októberben kapott hivatalos tájékoztatások szerint jelenleg ennyi juttatható a csatornából. A bővítés után is hiány maradna.

A cég arra jutott, hogy a CATL második gyárához még több vizet kellene átvenni, de azt állítja, hogy a mértékét nem határozta meg. Vagyis a DIF nem vállalja azt a számot, amely szerint a napi 22 ezer köbmétert további 10–11 ezerrel kellene megnövelni. Ez a szám idén március elején a HIPA és a Nemzeti Vízművek levelezésében szerepelt, és a HIPA a lap kérdésére éppen a DIF-re hivatkozott. Még az Orbán-kormány utolsó heteiben ezt a többletet is a Tiszából akarták megoldani, a Nemzeti Vízművek szerint azonban ez kivitelezhetetlen.

A második gyár szomjasabb lesz. Kun Ferenc levele szerint a CATL az első gyárhoz napi 4450, a másodikhoz napi 5406 köbméter hűtővizet jelentett be. A Debreciner szerint az akkugyárak vízfogyasztásának döntő részét a hűtés adja, ezért a tervezett üzemnek várhatóan jóval több víz kell majd, mint a már működőnek. A levél szerint azt is megvizsgálták, hogy a második gyárat a Debreceni Hőszolgáltató rendszerére kössék, de ez legfeljebb gyenge hatásfokú kiegészítő hűtés lehetne.

A CATL első gyára szeptember 22. óta termel. A tervek szerint a debreceni gyárak a megtisztított tiszai víz és a tisztított városi szennyvíz egyharmad–kétharmad arányú keverékét használnák, a szennyvizes rendszer azonban még nem épült ki. A cég október 1-jén a Debreciner kérdésére azt mondta, hogy a próbaüzemet csak a Debreceni Vízmű hálózatáról tudta elindítani. A lap szerint így ugyanabból a főleg rétegvízből álló készletből fogyasztott, amely a lakosságot is ellátja.

A DIF szerint a város teljes lakossági, intézményi és gazdasági vízigényének előrejelzése nem az ő feladata, a vizsgálat csak a beruházók igényeit nézte. Kun szerint 2027-ben már mind az öt nagy cég működni fog. A nevüket a kiadott levélben kitakarták, a Debreciner szerint valószínűleg a CATL, az EVE Power, az EcoPro, a BMW és a Semcorp üzeméről van szó.

2023-ban, az EVE Power gyárának bejelentésekor Szijjártó Péter még azt ígérte, hogy az üzem vízigényét szinte teljesen tisztított szennyvízből és felszíni vízből fedezik, a város vízi közműveit pedig 108 milliárd forintból korszerűsítik. A kormány egy 2023 áprilisi határozatban legfeljebb mintegy 37 milliárd forintot biztosított a Keleti-főcsatornához tartozó balmazújvárosi vízműtelep fejlesztésére.

Szegeden a BYD gyára teljes termelés mellett Botka László 2025-ös bejegyzése szerint mintegy 7 ezer köbméterrel növeli a város napi vízfogyasztását, a szegedi vízbázis viszont más: a várost 180–560 méter mély, védett rétegekből termelő kutak látják el. A polgármester idén augusztusban a Szegedi Vízmű adataira hivatkozva azt írta, hogy a kutak naponta mintegy 80 ezer köbmétert tudnak kitermelni, a fogyasztás pedig a legmelegebb napokon is nagyjából 41 ezer köbméter.

100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.

Már 18 olvasónk csatlakozott Cél: 100 támogató

Válassz támogatási összeget:

Folytatás…