100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
A kormány közös megegyezéssel bontja fel a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó, 35 évre kötött autópálya-koncessziót. A Portfolio csütörtöki összefoglalója szerint a Magyar Közlönyben megjelent határozat felhatalmazza Vitézy Dávid közlekedési és beruházási minisztert, hogy nyolc magántőkealappal és az MKIF Zrt.-vel megállapodjon a felbontás kereteiről. Az együttműködési megállapodást azonnal meg kell kötnie, a megszüntetésről szóló megállapodás tervezetét pedig december 2-ig kell a kormány elé terjesztenie.
A döntést Magyar Péter miniszterelnök szerda este jelentette be a Facebookon, a lap idézése szerint így: „Visszavesszük Mészáros Lőrinctől és Szíjj Lászlótól az autópályák üzemeltetését.” A sokat emlegetett 23 ezer milliárd forint a kormány becslése arra, hogy a 2022-ben kötött, 2057-ig szóló szerződés teljes futamideje alatt legalább mennyit fizetett volna ki az állam. Ezt a kiadást akarják elkerülni. A Portfolio szerint a tényleges összeget vélhetően az infláció és az euró árfolyama is befolyásolta volna.
Az utakat a tervek szerint 2027. április 1-jén veszi át a Magyar Közút. Vitézy október 13-án azt mondta, hogy március 31-én az MKIF levonul, és megszűnnek az üzemeltető társaságai. A koncesszióhoz tartozik az M1-es M0 és Győr közötti, most is zajló bővítése is, és az átadás egyik kényes pontja, hogy ez az építkezés nem állhat le.
Az MKIF 2022. szeptember 1-jén 1237 kilométernyi gyorsforgalmi utat vett át, köztük az M1-es, az M7-es és az M3-as autópályát, valamint az M86-os gyorsforgalmi utat. A Szeged felé vezető M5-öst a 17. kilométertől az Alföldi Koncessziós Autópálya Zrt. üzemelteti, az M43-as pedig a Magyar Közútnál maradt, így a mostani döntés ezeket közvetlenül nem érinti. Az M5-ös külön koncessziója 2031-ig tart, és az akkor még Lázár János vezette minisztérium már 2025 októberében jelezte, hogy nem hosszabbítja meg.
A tárca átvilágítása szerint a szerződés értéke az aláíráskor 17 ezer milliárd forint volt, a későbbi módosításokkal és az opcionálisan megrendelhető munkákkal együtt pedig 25 900 milliárdra nőtt. Vitézy szerint a 2023 decemberében, Rogán Antal aláírásával bevezetett „háborús” többletköltség-kompenzáció egymagában legalább 5 ezer milliárd forinttal emelte az állami kiadást a teljes időszakra.
A Magyar Közút becslése szerint az üzemeltetést és a fenntartást 53, a nagyobb karbantartást 61 százalékkal olcsóbban végezné el az MKIF árainál. A Portfolio szerint a valódi megtakarítás azon is múlik, mennyibe kerülnek a következő évtizedek felújításai és bővítései, és hogyan számol el az állam a koncessziós társasággal. A konstrukciót az Európai Bizottság még a kormányváltás előtt kifogásolta, mert szerinte túl kevés üzleti kockázatot hárított a cégre, idén októberben pedig indokolással ellátott véleményt adott ki, ezzel a kötelezettségszegési eljárás újabb szakaszba lépett.
A kormány szeptember 18-i, 1310/2026. számú határozata még csak tárgyalást rendelt el. Az MKIF eleinte vitatta a kormány értelmezését, és hivatalos, írásos tájékoztatásra várt, Magyar Péter azonban október 7-én már arról írt, hogy a konzorcium kész megszüntetni a szerződést. Később a koncesszor is jelezte, hogy hajlandó a felbontásra.
A koncesszió pályázatát az Orbán-kormány 2021 júniusában írta ki, a nyertest 2022 májusában hirdették ki. A G7 2023-as számítása szerint az MKIF a 35 év alatt 684 milliárd forint tiszta nyereséggel számolhatott. A Szabad Európa által kiperelt mellékletekből 2024-ben pedig az derült ki, hogy a szerződés értéke 15 és 17 ezer milliárd forint között lehet.
















