Magyarország 254,1 millió euró, vagyis mintegy 92 milliárd forint értékű támogatásról állapodott meg Norvégiával, Izlanddal és Liechtensteinnel az EGT és Norvég Alap 2021–2028-as időszakára. A pénzből többek között zöld átállást, helyi fejlesztéseket, egészségügyi programokat, kulturális kezdeményezéseket és roma integrációt finanszíroznának. A megállapodást a Külügyminisztériumban írták alá.

A támogatásokból 80 millió eurót szánnak zöld átállásra, 42 milliót helyi fejlesztésekre, 25 milliót egészségügyre, 16-16 milliót pedig kultúrára és roma integrációra. Intézményi együttműködésre és kapacitásbővítésre 20 millió euró, a Kétoldalú Kapcsolatok Alapjába 9,4 millió euró, a Civil Alapba pedig 26 millió euró kerül. További 19,7 millió eurót egyéb feladatokra és költségekre fordíthatnak.

A Civil Alap pénzének felhasználását a donor országok által kiválasztott szervezet kezeli. A közlemény szerint a 2025 júliusában kihirdetett pályázatot ismét az Ökotárs Alapítvány vezette konzorcium nyerte meg, amelynek az Autonómia Alapítvány és a Kárpátok Alapítvány – Magyarország is tagja.

Kármán András pénzügyminiszter a megállapodás aláírásakor azt ígérte, hogy gyorsan haladnak a végrehajtással, az eljárások pedig nyilvánosak és átláthatóak lesznek. „Ebből a pénzből egyetlen euró sem vész el.” A miniszter felidézte, hogy az előző támogatási ciklusban Magyarország csaknem 215 millió eurótól, mintegy 77 milliárd forinttól esett el.

Kármán szerint ennek oka az volt, hogy az akkori kormány nem fogadta el: a támogatások öt százalékát egy független szervezet ossza szét a civil szervezetek között. A pénzügyminiszter felidézte azt is, hogy 2014-ben rendőrségi razziát tartottak az Ökotárs Alapítványnál, a bíróság azonban törvénytelennek mondta ki a házkutatást, a nyomozást pedig bűncselekmény hiányában megszüntették.

„Az előző kormány tehát döntött: inkább veszítsenek a magyar iskolák, kórházak és falvak több mint hetvenmilliárd forintot, mint hogy a kritikus hangok öt százalékhoz jussanak.” A pénzügyminiszter szerint a mostani kormány más utat választ, és a támogatások felhasználásánál az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot és a független ellenőrzést tartja szem előtt.

Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter arról beszélt, hogy a magyarországi végrehajtásért felelős Nemzeti Irányító Hatóság feladata a források szabályszerű és eredményes felhasználásának biztosítása.

A megállapodás célja az EGT és Norvég Alap általános célkitűzéseihez igazodva a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése, valamint a támogató és kedvezményezett országok közötti kapcsolatok erősítése. Az aláíráshoz kapcsolódóan Orbán Anita külügyminiszter norvég kollégájával, Espen Barth Eidével is egyeztetett. A két politikus az európai és globális biztonsági kihívásokról, valamint a kétoldalú együttműködés szorosabbá tételéről tárgyalt.

A civil szervezeteknek szóló norvég alap külön fut. Az első három pályázati felhívásában júliusban szegedi székhelyű szervezetek körülbelül 133,8 millió forintot nyertek, ennyit Budapesten kívül egyetlen város szervezetei sem kaptak. A nyertesek között van lapunk kiadója, a Szegeder.hu Alapítvány is.