100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
A szegedi Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) kutatói emlő-, tüdő- és heredaganatoknál olyan biomarkereket, vagyis jelzőanyagokat és molekuláris mintázatokat azonosítottak, amelyek ígéretes alapot teremtenek új diagnosztikai módszerek fejlesztéséhez – írta a HCEMM Nonprofit Kft. az MTI -n megjelent közleményében.
A betegek számára ez azt jelentheti, hogy a daganatokat a jövőben korábban és pontosabban lehet felismerni, ami az intézet szerint jelentősen javíthatja a sikeres kezelés esélyeit. A HCEMM kutatói azt szeretnék, hogy az eredményekre építve egyszerűbben elvégezhető vizsgálatok szülessenek, amelyek a mindennapi betegellátásban is használhatók.
A diagnózis mellett a kezelésen is dolgoznak: a vérben keringő DNS vizsgálatára épülő módszereket fejlesztenek, amelyekkel a jövőben pontosabban lehetne követni, hogyan változik a betegség, és mennyire hatásos a terápia. A daganatok molekuláris sajátosságainak feltárása abban is segíthet, hogy kiderüljön, miért reagálnak egyes betegek eltérően ugyanarra a kezelésre.
Matematikai modellekkel pedig azt vizsgálják, hogyan lehetne mérsékelni a daganatok gyógyszerrezisztenciájának kialakulását, hogy személyre szabottabb és tartósabban hatékony kezelési stratégiákat lehessen kidolgozni.
A támogatásból az intézet kutatási lehetőségei is bővültek. A beszámoló korszerű molekuláris vizsgálati technológiákat, fejlett képalkotó eljárásokat és nagy teljesítményű számítástechnikai hátteret említ, amelyekkel az összetett biológiai folyamatok részletesebben vizsgálhatók. Mindez a HCEMM szerint Szeged szerepét is erősíti a hazai és nemzetközi orvosbiológiai kutatásokban.
A kutatás egy 1953,9 millió forintos támogatású, a Nemzeti Laboratórium Program keretében futó projektben zajlott, amely 2022 novemberében indult, és október 31-én zárul. A közel kétmilliárdos szakaszról 2022 decemberében mi is beszámoltunk; a szegedi Science Park inkubátorházában működő intézet Nemzeti Laboratórium-fejlesztésének első szakasza 2020-ban indult, 900 millió forintból.
A HCEMM nemcsak daganatokkal foglalkozik: október elején egy közös HCEMM–SZBK kutatásról írtunk, amelyben gépi tanulásra épülő rendszerrel vizsgálták, hogyan károsítják a baktériumok az emberi sejteket.
