A vasúti közlekedésben rendszerint az időjárás, a pályahibák vagy a biztosítóberendezések meghibásodása miatt alakulnak ki jelentősebb fennakadások. A tartós szárazság azonban egy másik, kevésbé nyilvánvaló problémát is előidézhet: a sínek mellett felhalmozódott száraz növényzetet akár egy elhaladó vonat is meggyújthatja. Az így keletkező tűz miatt aztán magát a vasúti forgalmat is korlátozni kell, rosszabb esetben a lángok kárt is okoznak az infrastruktúrában.

Legutóbb október elején a Szeged–Békéscsaba-vasútvonal térségében is jelentős terület égett le egy avartűzben Szeged és Algyő között. Erről olyan információ jutott el a Szegederhez, miszerint a tüzet egy arra haladó tehervonat okozhatta. A Szergej típusú mozdonyról képeket is készítettünk, miután az napokig Algyőn vesztegelt, nagyjából a tűzeset végpontjánál.

Mást mond a MÁV és a katasztrófavédelem

A MÁV Szegedernek küldött válasza szerint a vágányok menti tüzeknek gyakran külső okuk van: illegális tűzgyújtás vagy eldobott cigarettacsikk miatt is lángra kaphat a növényzet, a tűz pedig a vasúti pályáig vagy annak közvetlen közeléig terjedhet. A konkrét szegedi esetben a vasúttársaság nem erősítette meg, hogy a tehervonat okozta a tüzet: az eddigi adataik alapján ez nem nyert egyértelmű bizonyítást.

Kérdésünkre a konkrét esetről a Csongrád-Csanád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság viszont azt mondta, felmerült, hogy egy vonat valamelyik féke beragadhatott, és az emiatt keletkező szikra gyújthatta meg a növényzetet. A pontos műszaki okot a katasztrófavédelem sem tudta megmondani, de annyi bizonyos, hogy a tűz egy vonat műszaki hibájával függhetett össze.

A MÁV-ot arról is kérdeztük, mennyire gyakori, hogy a vonatok fékezésekor keletkező szikrák tüzet okoznak. A vasúttársaság válasza szerint a nyári időszakon kívül, illetve a kevésbé szélsőségesen száraz nyári időjárás idején szinte elenyésző az esélye ennek, extrém aszályban azonban előfordulhat. Ugyanakkor megjegyezték, a nyári időszakban több százezer vonat közlekedett anélkül, hogy tüzet okozott volna.

A vasúttársaság azt is közölte, hogy az ilyen tüzek általában nem okoznak kárt a vasúti infrastruktúrában, a szóban forgó szegedi esetben azonban egy váltó kábele megégett, amit a szakemberek azonnal pótoltak.

Nem csak Magyarországon okoz gondot a vasút menti tűz

Egy, a Fire Ecology című tudományos folyóiratban 2022-ben megjelent tanulmány a cseh vasúthálózat mellett 2011 és 2019 között keletkezett növényzeti tüzeket vizsgálta. A kutatók 2723 esetet azonosítottak, és arra jutottak, hogy a tüzek főként március és augusztus között, a délutáni órákban fordultak elő. Nem meglepő módon gyakoribbak voltak a magas hőmérséklet, kevés csapadék és alacsony relatív páratartalom mellett.

A tanulmány egyik fontos megállapítása, hogy a vasút közelében keletkező tüzek kockázatát nem pusztán az időjárás befolyásolja, hanem a nagyobb teherforgalom is. 2018 júniusában a csehországi Bzenec közelében mintegy 124 ezer négyzetméternyi, vagyis több mint 12 hektárnyi erdő és gyep égett le. A vizsgálat arra jutott, hogy a tüzet egy elhaladó vonatból származó szikra okozta. A vasúti forgalmat nyolc órára le kellett állítani.

A tanulmány szerzői azt találták, hogy napi tízzel több tehervonat a növényzeti tűz előfordulásának esélyét 5 százalékkal növelheti. Ugyanakkor nem lehet ilyen egyértelműen kijelenteni, hogy minden esetben igaz ez a megállapítás, ez függ az időjárástól és az adott vasútvonalnál elhelyezkedő növényzettől is.

Hasonló tűzesetet dokumentáltak Norvégiában is. Az ország balesetvizsgáló hatóságának jelentése szerint 2018. július 1-jén egy tehervonat több erdő- és bozóttüzet okozott a Gjøvik-vasútvonalon. A vonatot megállították, majd megvizsgálták, és kiderült, hogy az egyik tehervagon fékje véletlenül működésbe lépett. A vizsgálat szerint a kerék és a féktuskó közötti súrlódásból származó hő és szikrák gyújtották meg a vasút melletti növényzetet.

A norvég hatóság arra is rámutatott, hogy a probléma nem feltétlenül oldható meg egy egyszerű indulás előtti ellenőrzéssel. Miután a vonat indulása előtti fékpróbánál szivárgást észleltek a kérdéses vagon fékrendszerében, a problémát kezelték, a fékpróbán így átment a jármű. Nem végeztek azonban további ellenőrzéseket annak tisztázására, hogy mi okozta a hibát. Mint utólag kiderült, ez a probléma nem oldódott meg véglegesen, a hiba többször is váratlanul előjött a kérdéses alkatrésznél a tűzesetet követő vizsgálatok során.

Mit lehet tenni a tüzek ellen?

Arról érdeklődtünk a magyar vasúttársaságnál, hogy milyen beavatkozásokkal lehet megelőzni a hasonló tűzeseteket, ha egyáltalán meg lehet. A MÁV válasza szerint az egyik eszköz a vasúti pálya melletti növényzet kezelése. A társaság rendszeresen végez űrszelvénytisztítást és gyomirtást, hogy csökkentse az éghető növényzet mennyiségét.

A cseh kutatás szintén a növényzet kezelését emeli ki a lehetséges megelőző intézkedések között. A vizsgált cseh hálózaton 186 ilyen gócpontot találtak; ezek a teljes vasúthálózat mindössze 0,3 százalékát tették ki, mégis 510 tűzeset kapcsolódott hozzájuk. Ez arra utal, hogy a kockázat nem feltétlenül egyenletesen oszlik el a vasútvonalakon, ezért a megelőzés is célzottabbá tehető.

A másik fontos tényező a járművek műszaki állapota. A norvég esetben nem egyszerűen arról volt szó, hogy egy rendeltetésszerűen működő fékezés során véletlenül szikra keletkezett: az egyik vagon fékje véletlenül működésben maradt. Az ilyen meghibásodások megfelelő felismerése és kivizsgálása ezért a tűzmegelőzés szempontjából is lényeges lehet.

A korszerűbb vonatok azonban önmagukban nem jelentenek garanciát arra, hogy nem keletkezik avartűz. A vasúti járművek által okozott tüzek tehát nem tekinthetők a múltból itt maradt, kizárólag a gőzmozdonyokhoz kötődő jelenségnek.

A Szegeder együttműködik a Telexszel, hogy Magyarország minden tájára eljussanak a legfontosabb és legérdekesebb szegedi történések. Ez a cikk ezen együttműködés keretében a Telexen is olvasható.