A választások előtt azt vizsgálta a Századvég, mennyire jellemzőek a szélsőséges nézetek Magyarország lakosságára. A közvélemény-kutatást Rogán Antal hivatala rendelte meg. Változó politikai törésvonalak – ezt a címet viselte a tanulmány, amit a 444 közérdekű adatigényléssel kért ki a Miniszterelnökségtől.

A kérdések többek között az európai integráció elmélyítésére, a tekintélyelvűségre, a bevándorlásra és a szexuális kisebbségek jogaira vonatkoztak. A cikk címében egy példát emeltek ki: a Századvég arról is kérdezte a magyarokat, hogy „az országnak erős vezető kell-e, aki a törvények felett áll”.

A kutatás során 60 ezer embert kérdeztek meg, ami egy független közvélemény-kutató szerint indokolatlanul nagy minta. Úgy fogalmazott, ezer ember megkérdezése már reprezentatív eredményt adhat, háromezer fővel pedig az alcsoportok is jobban elemezhetők, de „nincs az a kutatási cél, amihez szükség lenne 60 ezer emberre”.

A tanulmány egyik fő megállapítása szerint a rendszerváltás óta számos politikai és társadalmi törésvonal alakult ki Magyarországon. Ezek közé tartozott a vallásos és a szekuláris, a népi és az urbánus, a „nemzeti” és a „nyugatos”, valamint a rendszerváltó elit és az utódpárti elit közötti szembenállás. A modernizáció nyertesei és vesztesei, illetve a szuverenisták és az integrációpártiak közötti különbségek szintén meghatározóak voltak a szöveg szerint.

A kutatás szerint a 2020-as évekre újabb törésvonalak jelentek meg, köztük a digitális és az affektív polarizáció, miközben a korábbi szembenállások egyre inkább egymásba csúsztak. Az azonban nem derül ki, hogy a választás előtt egy hónappal a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda milyen gyakorlati következtetéseket tudott levonni a tanulmányból, illetve mire használhatta fel annak megállapításait.

A felmérés különlegessége, hogy vármegyénként is vizsgálta a lakosság társadalmi folyamatokhoz való viszonyát. Ennek alapján a készítők szándéka szerint az is kirajzolódhatott, mely térségekben jellemzőbbek a szélsőséges, illetve a liberális nézetek. A megyék között azonban jelentős eltérések mutatkoztak, ami kérdéseket vet fel az eredmények értelmezhetőségével kapcsolatban, még a 60 ezres minta ellenére is.

A választási eredmények szintén árnyalják a kutatás jelentőségét: a Tisza minden megyében győzött, vagyis a Fidesz egyetlen vármegyében sem tudott nyerni. A tanulmány alapján így az a kérdés is felmerül, mennyiben segíthette a kormánypártot a választók társadalmi és politikai nézeteinek feltérképezése, illetve mely megyék kerültek a Századvég értékelése szerint a szélsőségesebb vagy a liberálisabb térségek közé.