100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Elkészült a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthonban 2005 és 2025 között történt jogsértéseket vizsgáló jelentés, amely megerősíti, hogy nem csak egyes elkövetőkről, hanem rendszerszintű problémákról van szó – írja a 444.
A 108 oldalas dokumentum szerint a gyermekek jelzései éveken át nem jutottak el megfelelően a döntéshozókhoz, miközben a rendszer kapacitáshiánnyal, széttagoltsággal és a független ellenőrzés hiányával is küzd. A jelentés szerint ezért az egyéni felelősség megállapítása önmagában nem akadályozza meg, hogy hasonló esetek újra megtörténjenek.
A vizsgálatban a bicskei intézmény működését, az ott élő gyermekek helyzetét és a jogsértések körülményeit is áttekintették. A jelentésben szerepelnek az érintett időszak gyermekvédelmi vezetőinek nevei is, és Magyar Péter külön Balog Zoltán, Pintér Sándor és Fülöp Attila felelősségét emelte ki.
„Egyetlen elkövető sem tudja egyedül kijátszani a rendszert” – mondta Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár a sajtótájékoztatón. A jelentés többek között a gyámság átalakítását, a gyermekközpontú döntéshozatal erősítését, a vezetői hatalom ellenőrzését és a gyermekvédelmi rendszer működési feltételeinek javítását javasolja.
A vizsgálat kitért arra is, hogy a bicskei áldozatok 2020-as kártérítése nem volt megfelelő megoldás. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság kilenc emberrel egyezett meg peren kívül, összesen 154 millió forintot fizetve nekik, titoktartás mellett. Ennek helyére most egymilliárd forintos Jóvátételi Alapot hoztak létre, amely 2027. január 1-jén nyílik meg.
Az alap az érintettek aktuális szükségletei alapján nyújthat segítséget, többek között pszichológiai vagy pszichiátriai ellátással, egészségügyi és rehabilitációs segítséggel, jogi támogatással, lakhatási segítséggel, valamint a tanulásban és a munkába való visszatérésben.
A kormány a Gyermekvédelmi Diagnózis bemutatásakor csaknem 10 milliárd forintos azonnali gyermekvédelmi krízisprogramot is bejelentett, amelyből 6 milliárd forintot szakmai programokra, 3,4 milliárdot pedig fejlesztésekre fordítanak. Magyar szerint a bérek felzárkóztatására is szükség van, de ennek üteméről és pontos módjáról nem közölt konkrétumokat.
