Több problémát és kockázatot is azonosított Bács-Kiskunban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) végrehajtásának félidei értékelése – közölte a megyei önkormányzat csütörtökön az MTI-vel. A jövőben ezért meghatározó lesz a térségi ismeretekre épülő tervezés és a közvetlen együttműködés a településekkel, hogy a fejlesztések a valós igényekhez igazodjanak.

A dokumentum a nehézségek között említette, hogy egyes területeken a fejlesztési igények tartósan meghaladják a forrásokat, a jelenlegi finanszírozási és átalányelszámolási rendszer több esetben nem nyújt megfelelő fedezetet, emellett kockázatot jelent a magyarországi finanszírozásba átkerülő projektek tehernövelő hatása is.

Az összegzés szerint a tapasztalatokat a 2028–2034 közötti fejlesztési ciklus tervezésénél is felhasználják, amikor a hatékonyság döntő lesz, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a digitalizáció és az energiabiztonság jelentik majd a fő kihívásokat.

„A következő időszak tervezése ezért nem pusztán új fejlesztési igények összegyűjtését jelenti” – írták. A félidei értékelés egyik fontos tanulságaként írtak arról, hogy a tervezésben meghatározó szerepe van az együttműködésnek a településekkel. A cél, hogy a következő évek fejlesztéspolitikája még pontosabban épüljön Bács-Kiskun településeinek valós igényeire, a térségek sajátosságaira és a helyi szereplők tudására.

Közleményük szerint már több mint 90 milliárd forintnyi fejlesztési forrásról döntöttek, az igények azonban meghaladják a 107,83 milliárd forintos megyei keretet.

A közgyűlés által szeptember végén elfogadott – a január 8-i adatokat rögzítő – értékelés alapján 403 támogatási kérelmet nyújtottak be a települések és térségi szereplők, összesen 111,07 milliárd forint értékben; 325 kérelem kapott pozitív elbírálást, több mint 90 milliárd forint támogatási összeget biztosítva a fejlesztésekre.

A 107,83 milliárd forintos teljes megyei keret négy fő stratégiai cél között oszlik meg: 33,9 milliárd forint jut a Versenyképes megye, csaknem 32 milliárd forint a Gondoskodó megye, 31,3 milliárd forint az Élhető megye, valamint 10,7 milliárd forint a Klímabarát megye fejlesztési prioritásaira. A támogatások a települési infrastruktúrától és gazdaságfejlesztéstől az energetikai és közlekedési beruházásokon át az egészségügyi és szociális fejlesztésekig terjednek.

A kedvezményezettek körében végzett felmérés szerint a válaszadók 87,9 százaléka úgy ítélte meg, hogy a támogatott projektek jól illeszkedtek a helyi szükségletekhez, a pályázatok előzetes tervezhetőségét 90,9 százalékuk értékelte kedvezően, 97 százalékuk pedig a megyei önkormányzat szakmai támogatását emelte ki.

A testület döntött arról is, hogy a Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés nem tér vissza a megye elnevezésre saját önkormányzatának megnevezésében. Bár az alaptörvény-módosítás nyomán október 1-jétől az állami közigazgatásban és az országos megnevezésekben ismét a megye lett a hivatalos elnevezés, a megyei testület a több évszázados magyar hagyományok ápolásával indokolva megtartja a vármegye kifejezést a saját önkormányzata nevében.