Unger Annát javasolja az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal elnöki posztjára – írja a Telex. A bizottság csütörtök délelőtt szavazott a jelölésről, miután kedden meghallgatták Unger elnökjelölti beszédét, majd a képviselők és a kiválasztásban részt vevő civil szervezetek képviselői is kérdéseket tettek fel neki. A 12 tagú testület 6 igen, 1 nem és 1 tartózkodó szavazattal döntött a jelöléséről.

Hantosi István, az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság elnöke a csütörtöki ülés kezdetén arról beszélt, hogy a hivatalt a Tisza egyik legfontosabb vállalása, a múlttal való szembenézés miatt hozzák létre. Az elnökhelyettes-jelöltekről ezt követően zárt ülésen döntöttek, a jelölteket korábban szintén zárt ülésen hallgatták meg, ezért erre az időre a sajtó képviselőit kiküldték a teremből. A közpénzügyi elnökhelyettes személyéről később, egy újabb körben határoznak, mivel a posztra kiírt pályázatot eredménytelennek nyilvánították.

A nyomozati elnökhelyettesi posztra Dr. Tasnádi Katalint javasolja az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság. A döntés az elnökjelöltek kiválasztásával kapcsolatos csütörtöki bizottsági ülés részeként született, amelyen Unger Anna elnöki jelöléséről is szavaztak. Az elnökhelyettes-jelöltek meghallgatását korábban zárt ülésen tartották, így az arról szóló döntés részleteit a sajtó nem követhette a teremben.

A nyilvánosságban elsősorban politikai elemzőként ismert Unger Anna 2003-ban szerzett politológus diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd 2018-ban politikatudományi doktori fokozatot kapott. Kutatásainak fő területe a demokrácia elmélete és gyakorlata, ezen belül különösen a közvetlen demokrácia, a választások és az amerikai politika. Demokráciakutatóként és választási szakértőként rendszeresen vesz részt civil szervezetek és agytrösztök által szervezett, a témával foglalkozó rendezvényeken.

Unger a meghallgatásán arról beszélt, hogy a már ismert korrupciós ügyeket is meg kell vizsgálnia az új hivatalnak. Szerinte azonban az intézmény legfontosabb hozzáadott értéke az lehet, ha képes feltárni és egymáshoz kapcsolni az ügyek mögött meghúzódó intézményi és döntéshozatali láncokat. Ennek révén nemcsak az egyes korrupciós ügyeket lehetne vizsgálni, hanem azt is, hogyan kapcsolódtak hozzájuk az intézményekben és a döntéshozatalban részt vevő szereplők.

„Kik voltak azok a szereplők, akik ehhez asszisztáltak? Ki volt az ügyész, aki nem indított eljárást, a jegybankban ki volt az, aki nem támogatta a vagyonvesztést, de mégsem tett ellene semmit?” – kérdezte Unger. Szerinte a szereplőket nevükön kell nevezni, mert a hivatalban lévő szereplők azért kaptak fizetést, hogy megvédjék a közvagyont, ezt azonban nem tették meg. Arról is beszélt, hogy badarság hat év alatt jogerős ítéletekre számítani, de ennyi idő elegendő lehet a visszaélések feltárására és a vádemelésekig való eljutásra.

Az elnök és az elnökhelyettes személyéről jelen állás szerint pénteken, titkos szavazással döntenek az országgyűlési képviselők. Megválasztásuk esetén mindketten hat évre kapnak mandátumot, ehhez azonban a jelölteknek meg kell szerezniük a képviselők kétharmadának támogatását. Hantosi István a Telexnek azt mondta, Magyar Péternek nincs vétójoga a döntésben, képviselőként azonban természetesen ő is szavazni fog. A Tisza a bizottságban többséggel rendelkezik, így ellenzéki támogatás nélkül is dönthet, tehát nem kényszerül kompromisszumra más parlamenti erőkkel.

A Fidesz és a KDNP korábban írásban jelezte, hogy nem vesz részt a meghallgatássorozat bizottsági ülésein, és a csütörtök délelőtti ülésen sem jelentek meg. A kiválasztási folyamatban négy civil szervezet vesz részt tanácsadóként: a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor Közhasznú Egyesület, valamint a Mi Hazánk frakciójának javaslatára a Magyarok Világszövetsége. A civil szervezetek képviselői a jelöltek meghallgatásán is részt vettek.

Az elnöki pozícióra összesen 96-an, az elnökhelyettesi posztra pedig 68-an jelentkeztek. A pályázók első szűrését az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság tagjai, valamint az Országgyűlési Hivatal dolgozói végezték. Végül Ligeti Miklóst, Unger Anna Rózát és Sárvári Nicholast hallgatta meg a bizottság. A jelöltek szakmai és egyéb hátteréről, valamint a kiválasztás részleteiről a Telex korábban külön is beszámolt.