Az Országgyűlés kedden délután megkezdte a titkos szavazást az új köztársasági elnök személyéről a Fidesz és a KDNP képviselőinek távollétében. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke maradt az egyetlen érvényes jelölt.

Az ülést vezető Hallerné Nagy Anikó, az Országgyűlés házelnöki feladatait ellátó Tisza párti alelnök ismertette, hogy a Tisza 140 országgyűlési képviselője Baka Andrást, a Mi Hazánk frakciója pedig hat támogató aláírással Tóth Máté energiajogászt jelölte köztársasági elnöknek. Mivel Tóth Máté jelöléséhez nem volt meg a szükséges számú képviselői támogató aláírás, a parlament 140 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, öt tartózkodás mellett érvénytelennek nyilvánította az ajánlást. Ezt követően az MTI beszámolója szerint Hallerné Nagy Anikó bejelentette, hogy Baka Andrásra érkezett érvényes jelölés.

Baka András 1952-ben született Budapesten, 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n. 1978 és 1990 között a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetében dolgozott, kutatási területei között a kisebbségek, a nemzetiségek története és az emberi jogok szerepeltek. 1988-ban az állam- és jogtudomány kandidátusa lett.

A rendszerváltás idején rövid ideig az MDF parlamenti frakciójának tagja volt, majd lemondott mandátumáról. 1990 és 1998 között két ciklusban az Államigazgatási Főiskola főigazgatója, 1991 és 2008 között pedig három ciklusban az Emberi Jogok Európai Bíróságának tagja volt.

2008-ban a Fővárosi Ítélőtábla elnöki bírája lett, majd Sólyom László harmadszori jelölésére 2009 júniusában az Országgyűlés hat évre megválasztotta a Legfelsőbb Bíróság elnökének. Posztjáról 2012. január 1-jével távolították el. Baka ezt követően 2020-as nyugdíjazásáig a Kúria egyik polgári jogi tanácsának tanácselnöke volt, 2018 és 2024 között pedig az Európa Tanács Adminisztratív Bíróságának helyettes elnöki tisztét töltötte be.

A Legfelsőbb Bíróság éléről való eltávolítása miatt Baka az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, amely később jogellenesnek minősítette az eljárást.

A szavazatok leadására negyven, az értékelésre húsz perc áll rendelkezésre. A köztársasági elnök megválasztásához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ha a választás eredményes lesz, az új államfő leteszi esküjét és beszédet mond a plenáris ülésen.

A Fidesz és a KDNP frakciója előzetesen közölte, hogy a választásban és az államfő beiktatásán nem vesz részt. A Fidesz a keddi államfőválasztást a rendszerváltás utáni magyar demokrácia mélypontjának nevezte, és Baka András személyét is bírálta.