Azokban a vármegyékben, ahol a gazdák többsége ezt kérte, szüneteltetik az Országos Jégkármérséklő Rendszer, vagyis a JÉGER működését, míg más térségekben tovább üzemel a rendszer – jelentette be csütörtökön Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter.

Az elmúlt hetekben ugyanis jelentős vita alakult ki a JÉGER működéséről, több tízezren írtak alá petíciókat, és nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdák között sincs egyetértés. Mint fogalmazott, nem politikai döntést kívánnak hozni, hanem az érintettek véleményére alapozzák az intézkedést.

A Telex korábban arról írt, hogy Vázsonyi László, a VulcanAgro Kft. tulajdonosa indított kampányt a rendszer ellen, és egy 14 ezer aláírást tartalmazó petíciót adott át a miniszternek. Vázsonyi szerint a JÉGER hozzájárul a csapadékhiányhoz, emellett kifogásolta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara rendszerüzemeltetését is.

Bóna emlékeztetett arra, hogy már májusban kezdeményezték a JÉGER működésének és szakmai felügyeletének felülvizsgálatát. A múlt héten arról beszélt, hogy bár átvette a petíciót, tudományos kérdéseket nem lehet szavazással eldönteni, ezért független szakemberekből álló tudományos testület vizsgálja majd a jégkármérséklő rendszer működését.

A miniszter ismertette, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az Agrárközgazdasági Intézet tudományos módszertana alapján országosan reprezentatív felmérést készített ötezer gazdálkodó megkérdezésével. Tájékoztatása szerint a válaszadók 66,1 százaléka a JÉGER működésének szüneteltetését, míg 24,5 százaléka a rendszer fenntartását támogatta.

Vármegyénként jelentős különbségek mutatkoznak. A Dunántúlon a gazdák többsége támogatja a JÉGER működését, Vas vármegyében például 65,5 százalék szeretné, ha a rendszer tovább üzemelne. Bóna ezért arra kérte a kamarát, hogy azokban a vármegyékben, ahol a többség a szüneteltetés mellett döntött, köztük Csongrád-Csanádban, ne indítsák el a rendszert. Ahol pedig a gazdák működtetnék, ott maradjon üzemben.

A működési feltételek ugyanakkor minden érintett vármegyében változnak. Míg korábban már 50–60 százalékos jégeső-valószínűség esetén is beavatkoztak, a jövőben erre csak 80 százalékos valószínűségnél kerül sor, így „a rendszer kizárólag a legindokoltabb esetekben lép működésbe”.

Bóna Szabolcs hangsúlyozta, hogy nem tudományos döntés kérdése annak megítélése, okoz-e aszályt a JÉGER. Elmondása szerint a független tudományos testület feladata az lesz, hogy tényeken alapuló vizsgálatot végezzen, amelynek eredményeként megnyugtató döntések születhetnek.