Minden eddiginél alacsonyabb vízállást mértek kedden délelőtt a Dunán Budapestnél: a reggel 9 órás adatok szerint a folyó vízszintje 30 centiméter volt, ezzel megdőlt a 2018-ban felállított, 33 centiméteres abszolút negatív rekord. Az elmúlt 24 órában a Duna további 8 centimétert apadt, ezért a nap folyamán és a következő napokban is újabb negatív rekordok születhetnek – írja a 444.

A rendkívül alacsony vízállás jól érzékeltethető az Ínség-sziklával, amely Budapest egyik legismertebb vízállási jelképe. A szikla már körülbelül 95 centiméteres vízállásnál láthatóvá válik, megjelenése az elmúlt években rendszeresen hírt adott a sajtónak. A korábbi, 2018-as rekord idején még 49 centiméteres vízállás mellett bukkant elő.

A jelenség összefügg az aszállyal és az Európát hetek óta sújtó extrém hőhullámokkal, ugyanakkor a hazai folyók alacsony vízszintjéhez az emberi beavatkozások is jelentősen hozzájárultak. A vízfolyások kiegyenesítése, a szigetek mellékágainak felső lezárása, valamint a hullámterek szűkítése és a gátak magasítása felgyorsítja a víz lefolyását. A vízlépcsők emellett visszatartják a sodródó kavicsot és homokot, ezért az alattuk fekvő szakaszokon a folyó mélyebbre vájja medrét, csökkentve a talajvíz szintjét, miközben ezt a bevágódási folyamatot a gyorsabb lefolyás önmagában is erősíti.

A hazai vízfolyások helyzetét tovább nehezíti a visszatérő kánikula. Ez különösen a Duna Paks alatti szakaszát érinti érzékenyen, ahol a természetes felmelegedést az atomerőmű visszaeresztett, felmelegedett hűtővize is fokozza.

A rendkívül alacsony vízállásnak rövid távon kedvező következménye is van: a Dunában most különösen jók a fürdőzési körülmények. Egyre több és nagyobb zátony kerül a felszínre, a lelassult folyó vize kristálytiszta, és a kánikulában még mindig hűvösebb, mint a felmelegedett állóvizek.