Az Országgyűlés többek között a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében szereplő energetikai tárgyú vállalások teljesítéséhez szükséges törvények módosításáról is vitázott kedden, amiről az MTI számolt be.

Ekkor szólalt fel a Mi Hazánk egyik képviselője, Szabadi István, aki üdvözölte, hogy 537 milliárd forintnyi európai uniós forrást fordítanak a magyar villamosenergia-hálózat korszerűsítésére, a megújuló energiaforrások integrálására, ugyanakkor úgy vélekedett, ennél több forrásra lenne szükség.

Szabadi szerint pártja a hibrid energiapolitikát támogatja, amelyben helye van az atomenergiának és más energiaforrásoknak is. Nem értenek egyet a fosszilis tűzelőanyagok kiszorításával, mivel Magyarország csak azokból rendelkezik elég tartalékkal.

Sürgette a Makói-árokban található földgáz kitermelését,

amely elmondása szerint becslések alapján 60–200 évre biztosítaná a teljes magyar ellátást.

A jó minőségű szántóföldekre telepített villamosenergia-termelő fejlesztések támogatása helyett a hangsúlyt az energiatárolási megoldásokra, azon belül a háztartási akkumulátoros technológiákra és a szivattyús energiatározókra fektetnék.

Az okosmérőkkel rendelkező háztartások, illetve vállalkozások által választható dinamikus árazású áramvásárlási szerződéssel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az kockázatot rejthet, mivel ha a felhasználás a napi csúcsidőszakra esik, sokkal drágábban lehet majd áramot vásárolni.

Az ellenzéki politikus aggodalmának is hangot adott: attól fél, hogy a NER-közeli cégek után a Tisza-kormány a külföldi nagytőkés vállalkozásokat részesíti majd előnyben, így kialakul, a KER, a „Külföldi Együttbűnözés Rendszere”.