A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hiába vizsgálta felül a magyarországi szegénységi adatokat, több tudományos szervezet közös állásfoglalása szerint azok továbbra sem alkalmasak a hazai jövedelmi viszonyok megbízható elemzésére, ami a kutatásokra, a szakpolitikai döntésekre és a közvélemény tájékozottságára is káros hatással lehet.

A KSH közleményében azt hangsúlyozta, hogy többször is egyeztetett a témával foglalkozó kutatókkal, és továbbra is elkötelezett a nyílt szakmai párbeszéd mellett. A hivatal ismét személyes szakmai konzultációt kezdeményezett, mert álláspontja szerint a „felmerült kérdések részletes áttekintése, az eltérő szakmai álláspontok közvetlen megvitatása és a módszertani tapasztalatok megosztása egyaránt hozzájárulhat a közös célhoz: a hivatalos statisztika minőségének és a felhasználói bizalomnak a további erősítéséhez”.

A vita azonban ezzel várhatóan nem zárul le a Népszava szerint. Tátrai Annamária, az ELTE statisztikusa és Gábos András, a TÁRKI vezető kutatója már tavaly áprilisban felhívta a figyelmet arra, hogy a KSH adatai alapján a szegénységi mutatók feltűnően és megmagyarázhatatlan módon javultak. Szerintük indokolatlanul sokan kerültek a szegénységi küszöb fölé, ami szakmai hibák sorozatára vagy akár szándékos manipulációra is utalhatott.

A kritikák nyomán a KSH revíziót hajtott végre, amely során a korábban jelzett hibák megszűntek, ugyanakkor Tátrai Annamária szerint újabb problémák jelentek meg. Elmondása alapján a hivatal utólag módosította a jövedelmi adatokat: a 2021-es munkanélküli ellátások összege minden érintettnél 30 százalékkal nőtt, míg a 2023-as nyugdíjak esetében a magasabb összegeket egy szorzó alapján 40 százalékkal csökkentette, a legalacsonyabbakat pedig közel két és félszeresére emelte. A kutató szerint ezekre a módosításokra a KSH nem adott szakmai indoklást.

„Megmagyarázhatatlan jelenségek keletkeztek” – fogalmazott Tátrai. Példaként említette, hogy miközben évek óta stabilan a háztartások mintegy 40 százaléka részesül családtámogatásban, a KSH adatai szerint ez az arány 2022-ben váratlanul 12 százalékra csökkent, majd egy évvel később ismét 40 százalékra emelkedett, noha a jogszabályi környezet nem változott.

Az ELTE statisztikusa szerint az is kérdéseket vet fel, hogy a KSH számításaihoz mellékelt dokumentáció több ponton eltér a tényleges adatfeldolgozástól. Felidézte, hogy a tavaly szeptemberi szakmai konzultáción még nem ismerhették meg a revideált adatokat, azokat csak hónapokkal később kapták meg.

„Ekkor tudtuk ellenőrizni, hogy az, amit a KSH állított, megfelel-e a valóságnak: több szempontból kiderült, hogy nem.” Tátrai szerint a hivatal korábban a ténylegesnél alacsonyabbnak mutatta a szegénységet, jelenleg pedig a korábbi gyakorlatot próbálja védeni, miközben szerinte 2014 óta nem állnak rendelkezésre megbízható adatok a magyarországi jövedelmi szegénységről.

Az MTA Szociológiai Tudományos Bizottsága, az MTA Közgazdaság-tudományi Bizottsága, az MTA Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottsága, a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület és a Magyar Szociológiai Társaság elnöksége közös szakmai állásfoglalásában azt javasolja, hogy az adatok teljes felülvizsgálatáig a hibás jövedelmi adatokon alapuló magyar mutatókat távolítsák el az Eurostat és a KSH adatbázisaiból, valamint publikációiból. Emellett kezdeményezik a hibák keletkezésének részletes feltárását és olyan intézményi, illetve szakmai kontrollmechanizmusok kialakítását, amelyek biztosítják a jövőbeni revíziók szakszerűségét.

Frissítés: A KSH lapunknak is megküldte az üggyel kapcsolatos közleményét. Megjegyezték, nagyra értékelik a nyilatkozatot jegyző tudományos szervezetek szakmai munkáját, valamint fontosnak tartják a tudományos közösség és a hivatalos statisztika közötti folyamatos szakmai párbeszédet. A KSH a múltban, a jelenben és a jövőben is nyitott a szakmai, tudományos egyeztetésre, valamint a kritikai észrevételekre, közölték.

Továbbá azt írták: „A KSH az Európai Statisztikai Rendszer tagjaként a hivatalos statisztikák előállítása során a Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexének, a vonatkozó európai uniós előírásoknak, valamint a magyar statisztikai törvény rendelkezéseinek megfelelően jár el. Az EU-SILC adatállományok módszertanát, minőségét és az átadott adatfájlokat az Eurostat minden alkalommal ellenőrizte és validálta.

A KSH 2026. június 23-i levelében részletesen ismertette az MTA Szociológiai Tudományos Bizottság, az MTA Közgazdaság-tudományi Bizottság, az MTA Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság, a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület és a Magyar Szociológiai Társaság vezetőségével a KSH hivatalos szakmai állásfoglalását az EU–SILC adatfelvételről, az adatrevízió módszertani áttekintéséről, a kommunikációs kronológiáról, valamint a szakmai érvekről. A levélben a KSH felajánlotta a szakmai egyeztetés lehetőségét.

A testületektől sem az ismertetett szakmai magyarázatokra, sem a felajánlott szakmai egyeztetési lehetőségre mindezidáig nem érkezett visszajelzés. Az öt testület vezetője ezekre a pontokra a 2026. június 30-án kiadott nyilatkozatban sem tér ki.

A KSH az elmúlt időszakban több alkalommal folytatott konzultációt a témával foglalkozó kutatókkal, a tudományos élet szereplőivel, és a jövőben is elkötelezett a nyílt szakmai párbeszéd mellett. Ennek érdekében kezdeményezzük továbbra is, hogy személyes szakmai egyeztetésre kerüljön sor a közleményt jegyző szervezetek vezetőinek részvételével. Meggyőződésünk, hogy a felmerült kérdések részletes áttekintése, az eltérő szakmai álláspontok közvetlen megvitatása és a módszertani tapasztalatok megosztása egyaránt hozzájárulhat a közös célhoz: a hivatalos statisztika minőségének és a felhasználói bizalomnak a további erősítéséhez.”