100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
A városi hőszigethatás csökkentése érdekében indított kutatások mellett a városi fák megmaradását segítő interaktív térkép készítésében is részt vettek a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) hallgatói és kutatói – írja az MTI.
Az egyetem közleménye szerint a meteorológiai adatok riasztó képet festenek: a Dél-Alföldön, így Szegeden is egyre sűrűbbé váltak az extrém hőhullámok. A nyári időszakban egyre gyakoribb, hogy a minimum-hőmérséklet nem süllyed a “trópusi éjszakát” jelentő 20 fok alá, a nappali maximumok pedig átlépik a 40 fokot, miközben a csapadékmennyiség drasztikusan lecsökkent. A régió bizonyos részein a tavalyi éves csapadékösszeg alig érte el a 250–300 millimétert, ami már a félsivatagi területek klímáját idézi.
A megváltozott viszonyokat a városi hőszigethatás tovább súlyosbítja. A leburkolt, felmelegedő felületek és a vízhiány következtében a hagyományos fafajok példányai elpusztulnak.
Csupán a tavalyi év során több mint 2100 kiszáradt, elpusztult fát kellett eltávolítani Szegeden a közterületekről.
Gulyás Ágnes, az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének kifejtette, olyan zöldterületeket kell kialakítani, amelyek képesek elviselni a romló feltételeket, ugyanakkor öntözési és kezelési igényük alacsony, így hosszútávon fenntarthatóak. Ez nagyon nagy kihívást jelent. Rendkívül gyors ütemben pusztulnak a városi fák, pótlásukra a szárazabbá váló klímát toleráló fajokat kell használni, de a faültetési protokollokat is meg kell változtatni, hogy a fahely kialakítása hosszabb távon is tudja biztosítani a fa szükségleteit.
A szemléletváltást két párhuzamosan folyó és egymást erősítő projekt is támogatja Szegeden, amelyek elméleti hátterének kidolgozásában az SZTE kutatói is részt vesznek. Az 1,8 milliárd forintos költségvetésű COOL Life projekt elsősorban a városi hőszigetjelenség mérséklésére fókuszál, az 1,2 milliárd forintos, 2028-ig tartó ReGreenX projekt pedig a klímatudatos zöldfelületek széles körű elterjesztését tűzte ki célul. A nemzetközi kezdeményezés célja, hogy klímaadaptív mintakertek és ellenálló fajták listájának létrehozásával, valamint a lakossági és a döntéshozói tudatosság növelésével irányt mutasson a jövő várostervezésének.
Az elmúlt években lakossági összefogás övezte a települési faültetéseket. Ugyanakkor bármennyire is szárazságtűrőek az újonnan kiválasztott fajok, a jelenlegi extrém aszályokat a fiatal, frissen ültetett fák mesterséges vízutánpótlás nélkül nem élik túl. E nélkül a gyökérképződés nem indul be, vagy leáll és vagy azonnal az ültetés évében vagy néhány év agónia után kipusztul az ültetett fa.
A ReGreenX projekt keretében létrehozták a lakossági segítségnyújtást koordináló Faéltető térképes alkalmazást, amellyel a szegediek célzottan és szervezetten vehetnek részt a faállomány megóvásában. Az önkéntesek kiválaszthatják a környezetükben található fiatal fákat, és azt is rögzíteni tudják, mikor, mennyi vizet használtak az öntözéshez. Ezek az adatok a kutatók számára is értékes információval szolgálnak a fenntartási modellek optimalizálásához – áll a közleményben.
