Szigorúbb fellépést sürgetett a notórius és életveszélyes gyorshajtókkal szemben Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, aki szerint új szabályozásra van szükség Magyarországon – írja a Telex. A miniszter osztrák példára hivatkozva beszélt arról, hogy akár a száguldozók autóinak elkobzása is indokolt lehet.

Az elmúlt években több nagy visszhangot kiváltó, halálos gyorshajtásos baleset történt Magyarországon. Május 8-án a szegedi Bertalan hídon csapódott villanyoszlopnak egy AMG-Mercedes, az autó darabokra szakadt, egyik utasa meghalt, a másik kirepült a járműből. Hogy mennyivel ment a sofőr, az helyszínen rögzített adatok, esetleges tanúvallomások és az autó eseményadat-rögzítőjének információi alapján derül majd ki, de valószínűleg bőven 100km/óra feletti sebességről beszélhetünk. 

Vitézy Dávid a kinevezése előtti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy Magyarországon egymillió lakosra 52 halálos közlekedési baleseti áldozat jut, ami magasabb az Európai Unió 45-ös átlagánál. Ausztriában ez az arány 38, Dániában 24, Romániában pedig 78.

A miniszter szerint különbséget kellene tenni a gyorshajtás és a száguldozás között, emellett át kellene gondolni a sebességmérés gyakorlatát és felül kellene vizsgálni a KRESZ-t is.

Ausztriában 2024 márciusa óta kobozhatják el az extrém gyorshajtók autóit. Erre akkor van lehetőség, ha valaki lakott területen legalább 80, azon kívül pedig legalább 90 kilométer per órával lépi túl a megengedett sebességet. Visszaesők esetében ennél kisebb túllépés is elegendő lehet a jármű elkobzásához. Az osztrák hatóságok két év alatt ötszáz esetben alkalmazták ezt a szankciót, húsz autót pedig el is árvereztek.

A Telexnek nyilatkozó Major Róbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közbiztonsági Tanszékének vezetője szerint Magyarországon régóta szakmai konszenzus van arról, hogy szigorítani kellene a közlekedési szabályszegők elleni fellépést. A szakember szerint be kellene vezetni az átlagsebesség-ellenőrzést is, amely egy útszakasz két pontja között méri a járművek átlagsebességét.

Major Róbert szerint a jelenlegi szabályozás túl megengedő. Lakott területen például sok esetben megússza a bírságot az, akit 65 kilométer per órás sebesség alatt mérnek be egy 50-es szakaszon, ha nem állítják meg a helyszínen. A szakember ezért lejjebb vinné a közigazgatási bírság alsó sebességhatárát, és jelentősen növelné a traffipaxok számát is.

Példaként említette, hogy az Árpád hídi tragédia után telepített sebességmérők hatására csökkent a balesetek száma Budapesten. Az elsőként üzembe állított traffipaxok fél év alatt több mint 145 ezer gyorshajtást rögzítettek, amelyek után összesen 7 milliárd forint bírságot szabtak ki.

A szakember egy többlépcsős szankciórendszer bevezetését is támogatná. Elképzelése szerint az első enyhébb gyorshajtás után legfeljebb 10 ezer forintos bírság járna, ismételt szabálysértésnél viszont már 50 ezer, majd 200 ezer forintos büntetés következne.

Major Róbert arról is beszélt, hogy a legsúlyosabb gyorshajtásos eseteket nem szabálysértésként vagy gondatlan balesetokozásként, hanem közúti veszélyeztetésként kellene kezelni. Szerinte aki például 50 helyett 100-zal hajt városban, tisztában van azzal, hogy mások életét veszélyezteti.

A szakember szerint a Göncz Árpád városközpontnál történt halálos baleset ügyében már látszik szemléletváltás, mert az Audi vezetőjével szemben halált eredményező közúti veszélyeztetés miatt indult eljárás, ami akár letöltendő szabadságvesztéssel is járhat.

A cikkben megszólaló Papp Endre közlekedési pedagógus arról beszélt, hogy az utánképzésekre járó szabálysértők között sokan nem mutatnak valódi megbánást. Szerinte többen figyelemre vagy elismerésre vágynak, ezért száguldanak nagy teljesítményű autókkal.

Papp Endre példaként említett egy fiatal férfit, aki állítása szerint 250 kilométer per órával menekült a rendőrök elől a Soroksári úton. A szakember szerint sok agresszív vagy extrém gyorshajtó viselkedés hátterében gyerekkori traumák, frusztráció és gyenge szociális kapcsolatok állhatnak.