„Több megkeresést is kaptam azzal kapcsolatban, hogy Szegeden továbbra is vágják a füvet, és nem igaz az a hír, hogy Szeged csatlakozott volna a vágatlan május kezdeményezéshez” – számolt be közösségi oldalán Mihálik Edvin városi zöldtanácsos. 

Mint hétfőn a Szegederen is beszámoltunk róla, Gajdos László leendő élő környezetért felelős miniszter vetette fel, hogy a beporzók védelme, valamint a talaj és a növényzet állapotának javítása érdekében „vágatlan májust” tartsanak a városokban. 

Mihálik Edvin azt írta, ő javasolta, hogy Szeged is kövesse ezt a példát. Elmondása szerint Makrai László, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. igazgatója közölte, hogy az általuk fenntartott 300 hektárnyi területből összesen 1,8 hektárnyi területen méhlegelőt alakítanak ki, ahol nem vágják a füvet, csak a csalánt és parlagfüvet távolítják el. 

A helyi környezetgazdálkodási cég tájékoztatása szerint a cél az érintett területek talajvíz- és páramegtartó képességének növelése, valamint a talajban rejlő magbankból eltűnt virágzó, kétszikű növények megjelenésének elősegítése. „A fű túlnyírása azzal a veszéllyel jár, hogy egy aszályos időszakban könnyebben pusztul ki a fű, ezért érdemes nagyobbra hagyni” – fejtette ki a zöldtanácsos.

„Megosztó kérdésről beszélünk, a tanácsnoki jelentésemben is írtam erről: a lakosság egy része elvárja, hogy az önkormányzat parkszerűen kicsire vágja a füvet, mert így kisebb a kullancsveszély és toklász sem megy a kutyába.” A lakosság egy másik csoportja viszont azt várná el, hogy ne vágják picire a füvet, mert úgy könnyebben kiég nyáron. „A vágatlan május jó kezdeményezés véleményem szerint, de azt is jó iránynak tartom, ha az önkormányzat minden évben növeli a kaszálásmentes területek nagyságát, azonban erről jobban és többet kellene kommunikálnia” – fogalmazott Mihálik. 

Halász Noémi szegedi politikus is írt arról egy Facebook-posztban, hogy a témáról szóló cikkek alatti kommentszekciókban „mindkét táborból voltak értetlenkedők”. Szerinte azonban fontos tisztázni, hogy „nem az történik, hogy teljes városszinten sehol nem vágnak semmit májusban, hanem összesen 1,8 hektárnyi területen úgynevezett méhlegelőt alakítanak ki, ahol nem vágják a füvet, csak a csalánt és a parlagfüvet távolítják el”. Ő is egy jó kezdeményezésnek tartja mindezt, „ami elsődlegesen azért fontos, hogy felhívja a figyelmet a városokban velünk élő rovarokra, a vízvisszatartásra és a klímaváltozásra. Ugyanakkor attól, hogy egy hónapig nem vágunk füvet, önmagában még nem fog semmi érdemben változni.”

Úgy véli, fontos, hogy valódi szemléletformálás történjen, és ebben az önkormányzatnak sokkal kezdeményezőbbnek kell lennie. Szerinte láttunk példát jó ötletekre Szegeden az elmúlt években, de „ezek inkább időleges, egyszeri vagy néhány alkalmas programok voltak”. Meglátása szerint „állandó, kisgyermekkortól időskorig felépített edukációs programokra lenne szükség, amelyekbe bevonásra kerülnének azok a szegedi szervezetek, amelyek régóta foglalkoznak természetvédelemmel, környezeti neveléssel és klímaadaptációval.”

Bízik benne, hogy az új kormányzat megteremti azokat a körülményeket, amelyek segíthetik az önkormányzatokat is az átállásban és fejlődésben. „De addig sem ülhetünk tétlenül.”

Makrai László a Szegedernek azt írta, a klímaellenálló gyepgazdálkodás érdekében több mintaterületen tervezik a fűnyírás elhagyását, „ezen mintaterületek lakossági használata nem számottevő”. 115–720 négyzetméteres gyepekről van szó, a következő helyszíneken: 

• Gáspár Zoltán utca 2–6,
• Gedó,
• Gáz utca 10–12,
• Csaba utca – Molnár utca által határolt tér,
• Pille utca – Tápai utca – Tabán utca közötti tér,
• Gyimesi utcai telkek,
• Liget, a volt Vigadó területe,
• Holt-Maros (a Sarló utcával szemben, az út mellett),
• Fülemüle utca – Hargitai utca – Katalin utca közötti tér,
• Gulácsy park (Szőgi József utca és Demeter Ferenc utca között),
• Győzelem tér,
• Kállay Liget,
• Mályva tér,
• Pálya tér.

A téma kapcsán olvasónk is arról számolt be, hogy „a Kálvin téri református templom mögötti részen évek óta próbálkoznak azzal, hogy eltüntessék a talajt jól fedő vadnövényeket. Kiirtják, majd felássák, locsolják, és nem akar nőni a fű.” Szerinte mindez érthetetlen, tekintve, hogy más városokban nem ez a szokás. „Budapesten a méhlegelőn mutogattam az unokámnak a pipacsot és a szebbnél szebb vadvirágokat” – írta. 

A Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. kérdésünkre azt válaszolta, hogy a templom körüli szinte teljes zöldterület a Református Egyházé. Önkormányzati tulajdonban és a cég kezelésében csak a Tisza Lajos krt. felőli oldalon a parkoló autók melletti cserje és évelő ágyások vannak. Kerestük az egyházat is, amint reagálnak, arról beszámolunk.