Hompot Miklós horgász még január 31-én, szokásos szombati sétája során szembesült azzal, hogy elpusztult halak lebegnek a Holt-Maros vízén. Elmondása szerint „20–30 kapitális haltetem” hevert a vízben, főként amurok, busák és pontyok, sokuk 5–10 kilogrammos példány volt. A Fürj utca végénél található gyalogoshíd és a Tisza-töltés közötti szakaszon találta a legsúlyosabbnak a helyzetet, a Bérkert utca és a Fő fasor közötti részen egyáltalán nem látott elpusztult állatot.

A horgász szerint a kiváltó ok oxigénhiány lehetett, mivel a holtág három héten át teljesen be volt fagyva. Felvetette ugyanakkor, hogy az illetékesek miért nem alkalmaznak nagyobb hangsúlyt a prevencióra, például lékeléssel. Utánajártunk.

A Szegedi Vízmű Zrt. szerint a lékelés önmagában nem jelentett volna megoldást jelen esetben. Előzetes vizsgálatok alapján arra jutottak, hogy a meder alján lévő iszapból gázok szabadultak fel, és mivel ezek nem tudtak távozni a jég és a hó miatt, a rothadási folyamattal csökkent a víz oxigénszintje. És bár a lékelés segíti a mérgező gázok távozását, az oxigénfelvételhez csak kis felületet biztosít – árulták el a Szegeder halpusztulás okait firtató kérdésére, ezzel ráerősítve horgász olvasónk oxigénhiányt érintő megállapításaira.

A befagyott holtágakban fellépő oxigénhiány a téli halpusztulás egyik leggyakoribb oka a társaság szerint: a jég megakadályozza a légköri oxigén beoldódását, a jégen lerakódó hóréteg pedig a fotoszintézist is gátolja, így az oxigéntermelés leállhat a vízi növények részéről is.

A Vízmű ugyanakkor vízforgatással igyekezett javítani a vízminőségen, ám a folyamatos frissvíz-utánpótlásra, keringetésre, vagy a hóeltakarításra nem volt elegendő kapacitásuk – árulták el a Szegedernek. Azt horgász olvasónk is jelezte, hogy a vízügyi emlékműnél található zsilipen keresztül szivattyúzták a „teljesen felfordult, áporodott szagú vizet” a Tiszába február elején.

A területileg illetékes Herman Ottó Horgászegyesület elnöke, Kemény András szintén a január eleji szokatlanul hideg időjárást nevezte meg a pusztulás kiváltó okának. Ekkor az újszegedi Holt-Maros befagyott, és mintegy 20 centiméter friss hó is rákerült a jégre. A lékelés pedig azért sem lett volna megoldás – mondta –, mert egy enyhébb, esős időszak következett, amely miatt aztán „biztonságosan nem lehetett a jégről munkálatokat végezni”.

Kemény elmondása szerint először az egyesület halőrei és horgász aktivistái jelezték, hogy a jégbe fagyva, illetve a jég alatt haltetemek jelentek meg. Az előzetes szemrevételezés alapján a pusztulást szórványosnak ítélték, a pontos mérték megállapítását az olvadás utánra ígérték.

A Szegeder fotóriportere még a hirtelen jött február másodikai havazás idején járt a holtágnál, és a Fürj utcánál 5 haltetemet számolt össze. A Herman Ottó Horgászegyesület másnap azt írta válaszában, hogy a Kormányhivatal felé tett bejelentésükben 70–80 kilónyi haltetemről volt szó összesen.

Pár napra rá, február 9-én már ennek duplájáról, mintegy 141 kiló elhullott halról tájékoztatták a nyilvánosságot. Zömében amurt és busát, kisebb mennyiségben pontyot és ezüstkárászt szedtek össze. A haltetemek eltávolítását elmondásuk szerint február 5-én délelőtt elvégezték, amit Hompot Miklós is megerősített a Szegedernek.

A horgász helyszíni beszámolója szerint ugyanakkor a vízügyi történeti emlékhely mögötti, eldugottabb szakaszon – ahol a Holt-Maros csatornaszerűvé szűkül a Tisza töltéséig – továbbra is mintegy 10–15 méretes, elhullott állat volt látható még másnap.

Az egyesület nyilvános posztja szerint a pusztulás elsődlegesen a Holt-Maros I-es, vagyis a Bérkert utca és a Tisza közötti szakaszát érintette. Okként szintén a többnapos jégborítást és hótakarót említették, amely beárnyékolta a vízfelszínt, valamint az eliszaposodott mederfenéken képződő gázok felszabadulását.

A legyengült immunrendszerű halaknál betegségek is felléphetnek ilyenkor, az oxigénhiány pedig pusztuláshoz vezethet emiatt. Jelezték ugyanakkor, hogy az eset miatt a vízminőséget folyamatosan ellenőrzik.

A Holt-Maros Fürj utca körüli szakaszával a nyáron is akadtak gondok: szinte teljesen ellepte a vízitök, ami a téli halpusztuláshoz hasonlóan oxigénhiányt idézett elő. A növény irtására a Szegedi Vízmű és a horgászegyesület az elmúlt években több módszert is kipróbált, de hatékony eredményt csak a teljes lecsapolással járó mederkotrás hozhatna szerintük.