20 éve járnak a szegedi Tátrák

1997. május 8-án álltak forgalomba az ország akkor legmodernebb villamosai, a Tatra T6A2-esek Szegeden.

8413_63
Fotó: public-transport.net

A 20. században nem nagyon jutott új villamos sem Szegedre, sem a többi villamost üzemeltető magyar városba, még Budapestre sem.
Szegeden 1908-ban az SZKV 25 új, magyar gyártmányú motor- és 6 pótkocsit vásárolt a forgalom beindításához, majd 1913-ban újabb 8 motorkocsit szereztek be. Ezek mind a kornak megfelelően viszonylag lassú, favázas kocsik voltak, melyek után évtizedekig nem érkezett új jármű. Sorra törtek ki ugyanis a világháborúk, majd az azt követő jóvátételek sem kedveztek a közlekedés fejlődésének. Szeged és a többi vidéki város örült, ha a fővárosból kapott pár használt villamost, melyekből házilag tudott összetákolni valami használhatót. Nyersanyag és ipar híján a város óriási járműhiánnyal küzdködött egészen a 60-as évekig, amikor is egyrészt elkezdték felszámolni a vonalak egy részét, így kevesebb járműre volt szükség, másrészt pedig megjelentek a mai napig ismert Bengáli villamosok. Az első Bengáli 1962 októberében állt forgalomba, majd egészen 1979-ig 43, majd 1984-85-ben újabb két példány követte. Ezek túlnyomó része újonnan készült eleinte Budapesten, majd Debrecenben, azonban akadt pár, a fővárosból használtan érkezett jármű is. A lényeg, hogy bár lomhák és felfoghatatlanul elavultak voltak (szakemberek szerint technikailag a 30-as évek színvonalát képviselték úgy, hogy sorozatgyártásuk csak a 60-as években indult meg), a város végre új és legalább nagy befogadóképességű villamosokkal gazdagodott, hiszen egy Bengáli 210 fő elszállítására volt képes, amely több, mint bármely korábbi villamos vagy akkori busz kapacitása. Na meg azt is meg kell említenem, hogy baromi jól mutattak, elég csak ezt a képet megnézni.

fortepan_99421
Bengáli villamosok 1977-ben az Izabella felüljáróról fotózva. Fotó: UVATERV / Fortepan

A Bengálik már érkezésükkor sem voltak korszerűek, így a 90-es évekre egyre égetőbb volt cseréjük. A városvezetés és az SZKT szerint két gyártó jöhetett szóba: a magyar Ganz-Hunslet és a csehszlovák ČKD. A Ganz Hunslet ekkoriban tárgyalt Debrecennel is, ahová később 11 KCSV-6 típusú villamost gyártottak a város igényeinek megfelelően. Nagy gyártási múltja miatt azonban utóbbira esett a választás, így a ČKD 1992-ben egy próbavillamost küldött Szegedre bemutatóba.
A következő években megszületett a szerződés, melynek keretein belül Szeged 1,1 milliárd forintért 13, a városra szabott, Tatra T6A2H típusú villamost rendelt. Az első darab 1997. február 7-én érkezett meg Rókus pályaudvarra, ahol átvették.

foto Gyenes Kálmán.jpg
Az első Tatra átvétele. Fotó: Gyenes Kálmán

“20 éve járnak a szegedi Tátrák” részletei…

80 éve sem volt mindegy, milyen verdával jársz

Mindig is számított, milyen kocsival jár az ember, ez régen sem volt másképp, és ahogyan ma, úgy már 20. század első felében is meg-megfordultak az emberek egy szebb automobilt látván. A Szegeder képes összeállításában több, mint egy tucat olyan autót mutatunk Szegedről, melyekkel ma már vagy ritka, vagy teljességgel kizárt, hogy összefut az ember. Nézzük hát, mikkel jártak a város lakói a 30-as évek aerodinamikus csodáitól kezdve egészen a kereklámpás Ladáig.

A két világháború között még ritkaságszámba ment, hogy valaki autóval járjon, de maguk a körülmények sem voltak a maihoz hasonlíthatók. 1930 körül az újságok több autó-bandita támadásáról írtak, ahol az elkövetők éjjel Szeged környéki országutakon ugrottak az érkező automobilok elé, hogy az utazókat kifosszák.

1
Három hölgy egy automobil mellett a Dóm téren, amikor az még a forgalom előtt nyitott volt 1936-ban. Fotó: Csermely Károly / Fortepan
2
RA rendszáma miatt valószínűleg rendőrségi Tatra T87-es a szőregi Szerb utcában 1954-ben. A járgány kora egyik legkülönösebbje volt, a tervezésében Járay Pál munkásságát vették alapul, aki léghajók áramlástanával foglalkozott, így nem meglepő a kocsi áramvonalas alakja. Akit jobban érdekel ez a csoda, feltétlen nézze meg ezt a videót. Fotó: Magyar Rendőr / Fortepan
3
Egy fekete GAZ 12 ZIM limuzin a Maros utcában 1959-ben. Az un. „fekete autók” egyik típusaként hivatalok használták. Fotó: Kotnyek Antal / Fortepan

“80 éve sem volt mindegy, milyen verdával jársz” részletei…

Eltűnt a kábelgyár

fortepan_66652.jpg
A gyár Huszár utca felőli bejárata 1981-ben. Fotó: Magyar Rendőr / Fortepan

Emlékeztek még, hogy jó 10 éve megírta a helyi sajtó, hogy az egykori kábelgyár helyén (ami egyébként még korábban honvédelmi huszár laktanya volt lovardával) lakópark épül majd? Már akkor írták, hogy határidő nem sürgeti a projektet, és tényleg, kellett is szűk egy évtized, hogy elkezdődjön a beruházás, melynek első látható nyoma, hogy télen elbontották a város egyik (ha nem a) legnagyobb, 17 ezer m2 alapterületű gyárát.

fec3776f89f2442055acfded18a8c778.jpg
A gyár egy légifotón, még a bontás előtt. A jobb alsó sarokban lévő, hosszabb épület ezentúl is működik, mint okmányiroda. Forrás: Google Maps

“Eltűnt a kábelgyár” részletei…

Újra itt a ligeti ócska vidámpark

Mindjárt itt van május elseje, lesz vattacukor, virsli, sör és persze az újszegedi ligetet keresztben elfoglaló „vidámpark” is, amely már hosszú évek óta elengedhetetlen kelléke a szegedi majálisnak. A kérdés csak az, miért?

DSC_0008
Teljes a zár. Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder
DSC_0009
Dodzsem, céllövölde és a többi kamionos mutatvány. Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

Városképileg igencsak megkérdőjelezhető, tényleg elfogadható-e egy ilyen korú és színvonalú, tucatnyi huszonéves kamionból kinyitott szórakoztató létesítményt beengedni a város legnagyobb és elméletileg legszebb parkjába?

“Újra itt a ligeti ócska vidámpark” részletei…

Ilyen is lehetett volna a Dóm

Milyen lenne ma a Dóm, ha nem Schulek tervezi meg? Mutatunk pár tervet, hogy milyennek épült fel majdnem Szeged akkor legnagyobb épülete.

Már az 1879-es Nagyárvíz után rögtön, az első városrekonstrukciós tervben szerepelt egy monumentális templom felépítése Szegeden. A fogadalom templomaként elhíresült építménynek 1882-ben Tisza Lajos öt helyszínt javasolt, melyek közül az akkori Szent Demeter plébániatemplom telke és környéke tűnt a legalkalmasabbnak. Több évtizednyi huzavona után végül csak 1903-ban írták ki a tervpályázatot, mellyel azonban volt egy gond: a város polgárainak egy része időközben felszólalt, hogy mégsem szeretné, ha lebontanák a Szent Demeter templomot, és a helyére egy ekkora székesegyházat húznának fel. A pályázat így nyilvánvaló trükk volt csak, mellyel a város elakarta hallgattatni a tiltakozókat, és elhitetni velük, hogy már késő, hiszen terveket is várnak az ott felépítendő templomhoz. Sem a pontos helyszínt, sem pedig az építmény stílusát nem határozták meg azonban, csupán azt, hogy csak magyar alapanyag használható a kivitelezéskor, kivéve, ha Magyarországon meg nem található anyagról van szó. A pályázat határideje 1904. április 1-e volt, a beérkezett hét pályaművet egy 12 tagú bizottság értékelte. Mivel nem akartak még győztest hirdetni, első díjat nem osztottak ki, ugyanis még 1907-re is csak a tervezett költségek fele, 800.000 korona gyűlt össze. A hét tervet hat építész dobta össze, többen össze is fogtak. Ezeket a Magyar Építőművészet folyóirat 1906-ban közölte, azóta pedig digitalizálva is lettek, úgyhogy nézzük most át őket!

A Szent Demeter templom lebontására végül 1907-ben adták ki a rendeletet, több tervpályázatot pedig nem hirdettek, Dr. Lázár György polgármester ugyanis személyesen kereste meg Schulek Frigyest, a budai Halászbástya és a Mátyás templom tervezőjét és 1909-ben szerződést is kötöttek, hogy ő fogja megtervezni a szegedi Fogadalmi templomot.

schulek_fohomlokzat
A Schulek Frigyes által 1911 februárjában benyújtott terv, mely végül Foerk Ernő módosításaival lett kivitelezve. Foerk megváltoztatta többek közt a tornyok magasságát, illetve több helyen a felhasznált alapanyagot is lecserélte kőről téglára. Forrás: fogadalmitemplom.hu

De mindez most senkit sem érdekel, amikor végiglapozhatjuk az eredeti terveket. Érdemes elképzelni mindet a mai Dóm helyén, mennyire más lenne a város, ha ezek közül valósult volna meg valamelyik!

Aigner Sándor és Rainer Károly – Pax

1
A képekre kattintva azok elérhetők nagy méretben is. Forrás: Magyar Építőművészet 1906. (IV. évfolyam) 10. szám

Aigner Sándor Temesváron, Rainer Károly pedig Szegeden született, 1904-ben közösen nyerték meg a Rókusi templom tervpályázatát.
A fogadalmi templomra tervük „Pax” (magyarul béke) jeligére készült, s végül (minthogy első nem volt) a második helyezést érte el.

Érdekes, hogy az órák nem a két homlokzati toronyban (melyek szemből nézve szinte észrevehetetlenek maradnak a főtorony miatt), hanem hátrább, a négy kisebben kaptak helyet, illetve, hogy bizonyos elemeiben kísértetiesen hasonlít a végül felépült templomra. Ilyen például az kereszthajók bástya szerű végződése. Érdemes még megfigyelni a főhomlokzatot ábrázoló rajzon, milyen piramis-szerű a templom felépítése, ahogyan szűkül, miközben magasodik.

“Ilyen is lehetett volna a Dóm” részletei…

Szeged elveszett kupolái

 

13350341_1028762360493186_948567682803673243_o.jpg
Szeged látképe a 30-as években. Fotó: Weinstock Ernő

A legtöbb magyar város, így Szeged sem úszhatta meg, hogy a II. világháborút követően rengeteg századfordulós épületének díszes tetőjét nemes egyszerűséggel lebutítsák, kupoláját, tornyát pedig nem ritkán teljesen megsemmisítsék, fittyet hányva többek között az épület stílusára, a tervező emlékére, és a kialakult városkép megőrzésére.

4cc2607cff6475c969b1d8cc4cc2e259
A mai Takaréktár utca 1879-ben, omladozó parasztházakkal. Forrás: Zempléni Múzeum / Hungaricana

Szegeden 1879. előtt nehezen talált volna kupolát az ember, hiszen a város – leszámítva pár templomot és hivatalt – jóformán egyszintes vályogházakból állt, a mai többemeletes, díszes palotáknak és bérházaknak nyoma sem volt még. A Nagyárvíz, ami porig rombolta ezeket a kis házakat, jót tett azonban várossal: mivel azt újjá kellett építeni, sorra nőttek ki a földből a fényűző, korszerű épületek, melyek gyakran voltak akár három-négy szint magasak is. Pár évtized alatt az alföldi „faluból” (ekkor egyébként már Szeged volt Nagy-Magyarország harmadik legnépesebb városa Budapest és Zágráb után) egy polgári nagyváros kerekedett.

“Szeged elveszett kupolái” részletei…

Mik épültek 1978-ban Szegeden? Nézd meg légifelvételen!

bevezető
A Belváros egy részlete a Tiszával. Forrás: fentrol.hu

Más nagyvárosokhoz hasonlóan Szegeden is óriási építkezések folytak a 70-es években. Országszerte sorra készültek el a nagyobbnál nagyobb beruházások, mint például a fővárosban 1970-ben a 2-es metró, 1976-ban a SOTE huszonöt emeletes elméleti tömbje vagy vidéken a pécsi Magasház szintén 1976-ra. Szeged sem maradt rest, ebben az évtizedben készült el a tarjáni majd az újszegedi víztorony, a sportcsarnok és az újszegedi toronyház is.
Volt azonban három nagyberuházás, melyek az évtized végére még nem fejeződtek be, így most betekinthetünk építésükbe pár 1978-as légifelvétel segítségével! A fotók egészen pontosan 1978. július 5-én készültek.

“Mik épültek 1978-ban Szegeden? Nézd meg légifelvételen!” részletei…

A te utcádban is járt villamos régen? – kiegészítés

Uherkovich Péter jelezte kommentben (köszi!), hogy a A te utcádban is járt villamos régen? cikkből bizony kimaradt egy vonalszakasz, úgyhogy ezt most pótoljuk is!

Kölcsey utca, Kárász utca, Dugonics tér, Jókai utca, 1-es vonal

86b82edda6bf15fe95c93d3d9d8575a2.png
Barnával az 1-es vonal (akkor még simán fővonal) megszűnt szakasza.

Szeged közösségi közlekedése 1857. március 1-én omnibuszok formájában indult a mai Nagyállomás és a belvárosi fogadók között. Ugyanezen a szakaszon, csak már folytatólagosan egészen a mai Rókusi pályaudvarig indult meg előbb 1884-ben a lóvasút, majd 1908. október 1-én a villamosforgalom.

A villamosok a lóvasút egykori vágányait használva indultak el, ezért a ma szokatlannak tűnő vonalvezetés, mely a következő volt: a kocsik a Széchenyi teret elhagyva előbb a Kelemen utcán haladtak, majd rákanyarodtak a Kölcsey utcára, onnan a Kárászra, majd a Dugonics és Árpád téren keresztül elérve a Jókai utcát a Gizella téren (ma Aradi vértanúk tere) tértek vissza a ma ismeretes vonalba a Boldogasszony sugárút felé.

e47dfef92b72183d2250177fdbff7397
MWG villamos a Kölcsey u. elején 1910 körül. Forrás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum / Hungaricana

“A te utcádban is járt villamos régen? – kiegészítés” részletei…

Lenyűgöző éjszakai képeslapok a századforulós Szegedről

Még mindig elképeszt, mikre bukkan néha az ember, ha az interneten kutat. Ezek az éjszakai képeslapok a legijesztőbb 20. századi szegedi rémtörténetek tökéletes illusztráció lehetnének. Elég csak megnézni a hold és a felhők sejtelmes összjátékát. Nagyjából a 10-es évekből valóak lehetnek, többet nem tudni róluk.

1
A kihalt Dugonics tér az éj leple alatt. Forrás: Országos Széchenyi Könyvtár / Hungaricana

“Lenyűgöző éjszakai képeslapok a századforulós Szegedről” részletei…

A te utcádban is járt villamos régen?

A szegedi villamoshálózat rengeteget változott az elmúlt 109 évben. 1908-as megnyílásakor a mára megmaradt vonalakon kívül még járt villamos Újszegedre és Petőfitelep felé is a Felső Tisza-parton például, de később épült vonal Dorozsmára és a mai Tisza teherpályaudvarra is. A hálózat legnagyobb nettó kiterjedését (azaz csak a vonalakat, nem pedig a különböző járatokat számolva) a hatvanas évekre érte. Ekkorra ugyanis már kiépültek a késői vonalak, mint az 1950-ben átadott 7-es, de még nem kezdték el felszámolni a ma már nem létezőket.
Most nem a vonalhálózat történetével foglalkozunk, csupán azzal, hogy

hol járt villamos egykor, ahol ma már nem.

13063118_863530937107835_1411369587003381146_o.jpg
A központi megálló a Széchenyi téren, ahonnan egykor két, mára megszűnt járat is indult.

Nézzük hát át vonalszám szerint sorban, milyen szakaszok merültek feledésbe mostanra. Az egyszerűség kedvéért az 1963-as állapotot vizsgáljuk, ekkor volt ugyanis a legkiterjedtebb a hálózat, ebben az évben a következőképp festett:

1: Szeged pu. – Rókus pu.
2: Petőfitelep – Ságvári telep
3: Somogyi u. – Textilművek
4: Széchenyi tér – Fodor telep
5: Széchenyi tér – Újszeged
6: Dugonics tér – Átrakó pu.
7: I. Kórház – Kiskundorozsma

“A te utcádban is járt villamos régen?” részletei…