Az eltitkolt lisztkészlet

Szeged és Vidéke, 1916. április 1. – Február 3-án hajnalban uszályhajó kötött ki a Tiszaparton. Bodzsár Mihály rendőr, aki abban az időben arra járt, érdeklődött a szállitmány iránt és megtudta, hogy nagymennyiségü liszt van a hajón, amelyet Gyáláról hoztak. A rendőr megleste a hajóról való kirakodást, ami reggel történt. A lisztet elszállitották Czveity András Mikszáth Kálmán utca 23. számu házban levő raktárába. A rendőrség még azon az éjszakán jelentést tett az esetről Gyarmathy János ügyeletes rendőrtisztnek, aki nyomban intézkedett, hogy a szállitmány eredetét kipuhatolják. 

Február elején Szegeden tartózkodott Bettelheim Miksa, a Haditermény Részvénytársaság kiküldöttje az eltitkolt készletek ügyében. A rendőrség a Haditermény Részvénytársaság kiküldöttjével megjelent Czvetty gabonaügynök raktárában, ahol lefoglalták az uszályhajó szállitmányát, százharminc méter mázsa lisztet. Megállapitották, hogy a lisztet Ottokán Dusán gyulai malomtulajdonos szállitotta Szegedre, mégpedig szállitási engedély nélkül. Éjszaka csempészték Szegedre a lisztet, hogy innen aztán magas áron elárusithassák. 

Ugyanakkor, amikor a százharminc métermázsa lisztet lefoglalták, találtak Czveity András raktárában mintegy százhusz métermázsa buzát. Minden készletet tudvalevőleg be kellett jelenteni a Haditermény Részvénytársaságnak, a gabonával és liszttel csak február elsejéig rendelkezhetett a tulajdonos. Ottokán malomtulajdonos elmulasztotta készletének a bejelentését, Czvetty gabonaügynökről pedig megállapitotta a rendőrség, hogy egyáltalánnem is volt bevásárlási jogosultsága.Azzal védekezett, hogy a buzát még a mult év őszén vásárolta, ezt az állitását azonban nem tudta igazolni. A készletét egyébként ő sem jelentette be a Haditermény Részvénytársaságnak. 

A kihágási biróság együttesen inditotta meg az eljárást a gyulai malomtulajdonos és a szegedi gabonaügynök ellen. Közben azok mindent megkiséreltek, hogy az eset következményeitől megszabadulhassanak. Fölajánlották a liszt– és gabonakészletet a Haditermény Részvénytársaságnak, ezzel azonban elkéstek. A városnak is fölajánlották a készletet, a polgármester azonban elutasitotta őket. 

Temesváry Géza dr. helyettes főkapitány a napokban tárgyalta ezt az ügyet és ma közölte a sajtóval az itéletet, amelyet a malomtulajdonos és a gabonaügynök irásban fognak megkapni. A kihágási biró Ottokán Dusánt és Czveity Andrást három–három hónapi elzárásra mint fő- és összesen ezer–ezer korona pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre itélte. A pénzbüntetés átváltoztatható ötven–ötven napi elzárásra. 

A kihágási biróság elrendelte a lefoglalt liszt– és gabonakészlet elkobzását, a lisztet és gabonát már ma értékesitették is. Összesen mintegy tizenegyezer korona folyt be, amelyből a miniszteri rendelet szerint egyötödrész a földjelentőt, a többi a rokkant katonák segélyalapját illeti. A helyettes főkapitány kijelentése szerint tehát Bodzsár Mihály rendőr több mint kétezer korona jutalomban részesül. Előbb azonban természetesen bevárják a felsőbb fórumok döntését. 

Megemlitjük, hogy Bodzsár rendőr egy másik eltitkolt készlet eladási árából százhat korona jutalomban részesül. Megemlitjük még, hogy a miniszteri rendelet értelmében a kihágási biróság büntetésén felül még jogában van az elkobzott készlet értékének kétszeresét büntetésül kiszabni.  

Farkas Anna

Ez a cikk eredetileg a Szeged és Vidéke című lapban jelent meg 1916. április 1-én. Napszemle rovatunkban korabeli helyi és országos lapokból válogatva mutatjuk be, miről olvashattak a szegediek harminc, száz, vagy éppen százötven évvel ezelőtt, ezen a napon. A rovat további cikkei itt olvashatók.