A kultuszminiszter vidéki útjai alkalmával azt tapasztalta, hogy az iskoláslányok szoknyái túl rövidek

Alföldi Ujság, 1927. január 30. – A rövid szoknyával először is Pangalosznak, az azóta megbukott görög diktátornak akadt összetűzése. A kackiás bajuszu diktátor elrendelte, hogy térden felül egy szoknya sem érhet a görögök országában. A görög nők – mit tehettek volna egyebet? Végrehajtották a miniszteri rendelkezést olyan formán, hogy gummira járt a szoknyájuk. Ha rendőrt, vagy katonát láttak, hirtelen leeresztették az előirt hosszuságra, ha eltünt a veszedelmes szoknyaellenőrző, akkor megint felrántották térdig. Szóval: a rendelet nem érte el, amit akart.

Mindez azért iródott meg, mert rendkivül érdekes rendelet érkezett le a szegedi tanfelügyelőséghez, amely azt nyomban továbbitotta az összes alátartozó s igy a szentesi polgári iskola tanári karának is.

A kultuszminisztériumi rendelet ugyanis elmondja, hogy Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter legutóbbi vidéki utjai alkalmával azt tapasztalta, hogy az iskolaköteles bakfisok meglepően rövid szoknyában látogatják az előadásokat. Ezért a kultuszminiszter az erkölcsiséget megóvandó, elrendelte, hogy a jövőben az iskolákban, valamint a magánéletben is a tanköteles leányok csak térden aluli szoknyát hordhatnak, ujjatlan ruhát egyálalán nem. Zárójelben megjegyzi a rendelet itt, még nyáron sem. Az iskolaköteles leányok ruházatán nem szabad még nyakkivágást sem alkalmazni. A rendelet még azt is kimondja, hogy az öltözködésre a tanári karnak és a tanárnőknek, valamint a tanitónőknek kell jó példával előljárni és rövidebb szoknyával nekik sem szabad megjelenni a tanórákon.

A kultuszminisztériumi rendelet természetesen nagy meglepetést keltett az összes iskolákban és a tanári szobákban egyébről sem tárgyaltak. Hamarosan határozatba is ment, hogy a rendeletet kiméletlenül végrehajtják és hogy a rendeletet kellőkép értelmezzék, a legközelebbi napokon szülői értekezleteket hiivnak össze és ezeken fogják kioktatni a szülőket a leánytanulók iskolába küldése és ruházkodása tárgyában.

Hogy a szülők és a tanárok mit határoznak, nagyon fontos. De talán még fontosabb, hogy ehez a rendelethez mit szólnak a legközelebb érdekeltek, a rövid szoknyás kis polgáristák. De talán ők is szó nélkül belenyugszanak a rövid szoknya számüzetésébe, ha megkapják azokat az előjogokat, amelyek a hosszu szoknya járulékai.

Ez a cikk eredetileg az Alföldi Ujság című lapban jelent meg 1927. január 30-án. Napszemle rovatunkban korabeli helyi és országos lapokból válogatva mutatjuk be, miről olvashattak a szegediek harminc, száz, vagy éppen százötven évvel ezelőtt, ezen a napon. A rovat további cikkei itt olvashatók.